Azért volt szükség arra, hogy a Gyárkert jövőbeni sorsa a városi közgyűlés elé kerüljön, hogy hivatalos formában is bebetonozzák a következő évekre a koncertsorozatokat, ráadásul ugyanolyan feltételek mellett, mint 2023-ban, azaz bőven a piaci átlag alatti jegyárakkal. Sőt, Porga Gyula kezdeményezésére a Veszprém kártyával rendelkezők idén még nagyobb kedvezményeket kapnak majd.
Hogy minderről tényként beszélhessünk már most, a képviselőtestületnek a márciusi ülésén el kellett fogadnia egyrészről azt, hogy a Gyárkert bekerüljön Veszprém kiemelt fesztiváljainak sorába – ebben a sorban egyébként olyan fesztiválokat találunk, mint a VeszprémFest, az Utcazene, vagy éppen az Auer Hegedűfesztivál – illetve ezzel együtt a költségvetésben 150 millió forintot rá kellett áldozni az idei koncertsorozatra. Ez az összeg kompenzálja majd a kedvezmények miatt kieső bevételeket a koncertszervezőknek, akiket pályáztatás útján választanak ki.
A bürokratikus része dióhéjban ennyi volt annak, hogy a Gyárkert biztosan megmaradjon a következő években, és bár a képviselőtestületben több felszólalás is arról szólt, hogy a képviselők támogatják a fesztiválhelyszín működését, amikor szavazni kellett róla, öten mégis tartózkodtak.
Mindegyikük ellenzéki képviselő, név szerint Hartmann Ferenc, Katanics Sándor, Benczik Gabriella, Gerstmár Ferenc és Zakar Csaba döntött a „csendes nem” mellett.
Hogy milyen indokok vezették őket, arról a közgyűlési tudósításunkban részletesen írtunk, mindenesetre érdemes megemlíteni, hogy az ellenzéki frakción belül két képviselő viszont a Fidesz-KDNP-vel együtt igennel szavazott a Gyárkertre, Kovács Rajmund és Guzslován Gábor.
A márciusi közgyűlésen tárgyaltak egy másik olyan napirendi pontot, ami ugyanúgy a helyiek kikapcsolódásának, szórakozásának a feltételeit hivatott megteremteni. Egészen pontosan a Kiskuti csárdában, aminek EKF-ből finanszírozott felújítása befejeződött, a képviselőtestület pedig arról döntött, hogy melyik helyi vállalkozó üzemeltesse. Ezt egyébként a jogszabályok szerint megpályáztatta a város, végül csak egy vállalkozó, Sindler Attila adott be érvényes pályázatot.
A képviselőtestület ezt elfogadta, tehát hamarosan megnyithat az ikonikus csárda, viszont ebben az esetben nem a városházán, hanem magyarpéteresen a Facebookon zajlott le egy figyelemreméltó vita az egyik helyi fórumon.
A polgármesteri babérokra törő Adamecz Zoltán egy az épületről készült galéria alatt nehezményezte többek közt azt, hogy a város havi 460 ezer forint + áfa összegért adja bérbe az épületet, aminek megtérülése így évtizedekben mérhető, és akkor az állagromlásról még nem is beszéltünk. Sőt, egyenesen kijelentette, hogy ha rajta múlna, akkor nem adná oda ennek a vállalkozónak az üzemetetést, a Kiskuti csárda nem nyitna ki.
A mundér becsületét Kovács Rajmund védte meg a poszt alatt, aki felvetette, hogy arról nem az önkormányzat tehet, ha csak egy pályázó volt, valamint a bérleti díj mértéke is relatív, jelen gazdasági környezetben a vendéglátóipar az egyik legkiszámíthatatlanabb terület a vállalkozóknak. Illetve, ha már az EKF-ből felújították ezt a történelmi vendéglátóhelyet, akkor mégis miért kellene üresen állnia és miért nem lehet neki egy esélyt adni?
Az esélyt mindenesetre megkapja a csárda, hiszen a képviselők elfogadták Sindler Attila pályázatát, aki hamarosan kinyithatja a helyet a Séd partján.
