A Pannon Egyetem és az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottság által közösen szervezett előadás célja nem titkoltan az volt, hogy a tudományt hívja segítségül, hogy az emberek megértsék a legfontosabb társadalmi kérdések mögött húzódó motivációkat és a lehetséges következményeket. A tudományra azért is van akkora szükség ezekben az időkben, mert a mindennapokat átszőtték az áltudományok és az üres politikai üzenetek, amik torzíthatják a valóságot. Mindezt dr. Gelencsér András, az egyetem rektora és az MTA-VEAB elnöke mondta hétfő délután az egyetem teltházas Polinszky-termében közvetlenül dr. Resperger István előadása előtt.
Dr. Resperger István, ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Nemzetbiztonsági Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára számos alkalommal szerepel tévés és internetes elemzőműsorokban, az egyik legnagyobb szaktekintélynek számít biztonságpolitikai témákban, amelyek jelenleg a Föld több konfliktusos gócpontjában is aktuálisak.
Dr. Resperger István a Pannon Egyetemen
Az előadás elején egy gyors közvéleménykutatást tartott az előadó, arra volt kíváncsi, hogy a hallgatóság közül hányan félnek attól, hogy Magyarország háborúba keveredik, vagy, hogy kitör a harmadik világháború, ami akár atomháborúvá is fajulhat. Mindegyik kérdésnél csupán páran tették fel a kezüket. Hogy ez az optimizmus reális-e arra az előadás további részében derült fény.
Globális viszonyrendszerben jelenleg az látszik, hogy a NATO mellett felnőtt egy anti-NATO szövetség is, ezeket hívják BRICS-országoknak, akiknek érdekei szöges ellentétben állnak az USA vezette országokéval és olyan atomhatalmak a tagjai, mint Oroszország, Kína, vagy éppen India, de tagja Brazília is. Hogy mennyire nem lehet figyelmen kívül hagyni ezt a formálódó szövetséget, arra jó példa, hogy együttvéve több atombombájuk és fegyverük van, mint a NATO-nak, hívta fel a figyelmet Resperger István.
A fegyverkezés pedig megállíthatatlanul zajlik a világon, ha összeadjuk az összes ország költségvetését az látszik, hogy 13,2%-át katonai célú kiadások emésztik fel.
A biztonságpolitikai szakértő ezután kitért több olyan területre is, ahol most is háború zajlik, vagy pedig pattanásig feszült a helyzet.
Izrael kicsi, de erejével ellensúlyozza az arab országokat
Elsőként az izrael-palesztin konfliktus került terítékre, ahol a háttérből Irán mozgathatja a szálakat a terrorcsoportok támogatásával. Ez a proxy háború gyakorlatilag hasonló, mint amit az USA is képvisel számos ponton a világon, többek közt Ukrajnában az oroszok ellen. Izrael kapcsán elhangzott, hogy bár az ország területileg kicsi, vallási összetételét tekintve pedig kakukktojás az arab világban, mégis technológiai fejlettségével és az USA támogatásával képes ellensúlyozni a vele ellenséges iszlám országokat.
„Felnőtt egy generáció, akik háborúban edződtek.” – mondta Resperger István a térséggel kapcsolatban, ezt alátámasztó pedig egy olyan videót is bemutatott, ahol egy arab óvodás korú kisgyermek kezébe egy kést adnak, hogy módszeresen lefejezzen vele egy plüssmackót. (A videó egyébként egy, az Iszlám Állam által megszállt terület óvodájában készült.)
Külön kitért az információs hadviselésre is, amikor a médián keresztül juttatnak el a tömegekhez olyan információkat, amelyek olykor torzítják a valóságot, vagy egyszerűen hazugságok. Ilyen volt az is, amikor a palesztinok 3000 darab élethű játékbabát rendeltek, hogy azokat a kamerák előtt, mint halott csecsemőket tudják bemutatni.
Lerohanás helyett Tajvan megfojtása
Bár fegyveres konfliktus egyelőre még nem tört ki, az elemzők a tajvani helyzetet is az egyik legfeszültebbnek tartják a világon, hiszen Kína folyamatosan lebegteti a szigetország megszállását. Resperger István szerint ennél árnyaltabb a kép és hiába van a kínai hadseregben 1 millió ember, szemben a tajvani 80 ezerrel, a partraszállás egy esetleges szárazföldi invázió esetén így sem egyszerű a hajók korlátozott száma miatt. Kína a jelek szerint sokkal inkább Tajvan megfojtásán dolgozik a fegyveres beavatkozás helyett.
Sem nyerni, sem veszíteni nem tudnak az ukránok egyelőre
„Ukrajnát a kelet nem engedi, a nyugat pedig nem akarja beengedni” – mondta az elemző rátérve a szomszédunkban zajló háború elemzésére. Abban ő is egyetértett több másik elemzővel, hogy az eredeti orosz cél az lehetett a háború elején, hogy néhány nap alatt elfoglalják a nagyobb ukrán városokat, megdöntik Zeleszkij elnök hatalmát, majd visszacsatolják Oroszországhoz a történelmi és főleg oroszlakta területeket az ország keleti és déli részéről.
Ezt a kezdeti részét a háborúnak egyértelműen elkalkulálták Putyinék, viszont azt továbbra sem gondolja Resperger István, hogy Ukrajnából indulna ki a következő világháború, hiszen, ahogy fogalmazott az oroszok ennél jobban számolnak, a végső céljuk pedig az ukrán területek megszerzése, nem a globális háború.
Kitért arra is, hogy a nyugat éppen annyi fegyvert küld Ukrajnába, ami miatt a háborút nem tudják sem elveszíteni, sem pedig megnyerni. Viszont így is olyan mértékben felfegyverezték az országot, ami a későbbiekben, akár a háború utáni időkben komoly biztonságpolitikai kockázatot jelenthet még a kárpátaljai magyar kisebbségre nézve is.
Végezetül néhány szigorúan csak elméleti kalkulációt is hozott egyes események bekövetkeztére a következő egy évben. Eszerint ő 75% esélyt lát arra, hogy még idén befejeződik a háború Ukrajnában (orosz győzelemmel), Kína és Tajvan közötti fegyveres konfliktusnak 10% az esélye, azonban a Balkánon, elsősorban Boszniában már 25%-ra teszi, hogy kitörnek a harcok. Végezetül a világháború esélyére 1%-ot adott a következő egy évben.
