Dr. Udvardy György, veszprémi érsek korábbi portálunknak adott interjút, amelyben akkor úgy fogalmazott, hogy az egyik legfontosabb feladatának tartja az egyházmegye hívei identitásának megerősítését. Ebben pedig nagy jelentősége lenne, ha a Vatikán jóváhagyná Bódi Mária Magdolna boldoggá avatását. De, hogyan jutottunk el addig, hogy 2024-ben egy közel nyolcvan éve vértanúság hírében halt fiatal nőre támaszkodjon az egyházmegye a hit megerősítésében, arra Udvardy György adott választ, valamint a Szentszék eljárásrendje, amikor valakit boldoggá, vagy szentté avatnak.
Mielőtt azonban ezeket bemutatnánk, érdemes megismerkedni azzal a fiatal lánnyal, akinek alig huszonhárom év jutott ezen a földön, mégis ennyi is elég volt ahhoz, hogy a katolikus egyház legnagyobb tiszteletet kivívó tagjai közé kerülhessen.
Bódi Mária Magdolna
Pedig Bódi Mária Magdolna egy egyszerű munkáscsaládba született 1921-ben Szigligeten. Mivel édesapja menekültként érkezett az országba papírok nélkül, így pedig nem köthetett sem polgári, sem egyházi esküvőt, hivatalosan Magdolna is házasságon kívüli gyermek volt. Ennek később még lesz jelentősége, viszont gyermekként mit sem befolyásolta abban, hogy már egészen kiskorától kezdve buzgó keresztényként élje az életét, ráadásul hittantudását is bővítette a plébániáról kölcsönkért könyvekből. Emellett az iskolában is hamar kitűnt társai közül tudásával és érdeklődésével a különböző tudományágak iránt, ami egy falusi iskola és egy munkáscsalád lányától kiváltképp furcsa volt.
A lexikális tudása mellett szociális érzékenysége is nagy volt. Tudunk olyan esetről, hogy látva egy szegény sorsú árva kislány szakadt ruházatát, ő maga koldulta végig a falut, hogy összegyűjtsön annyi pénzt, amiből felöltöztetheti őt.
A család később Máma-pusztára került, Magdolna itt már közösségszervező képességéről is tanúbizonyságot tett. A helyi gyermekeket összefogta és együtt jártak át Balatonfűzfőre templomba, de a hittanleckéket is rendszeresen kikérdezte tőlük, mondván, nehogy szégyenben maradjanak, ha felelniük kell.
Tizenhétéves volt, amikor megvilágosodott előtte, hogy szerzetesi pályára szeretne lépni, viszont egyházjogilag törvénytelen származása ebben gátat szabott neki. Így egy másik egyházon belüli hivatás felé fordult, világi apostolként szeretett volna tevékenykedni. A vallási elhivatottsága tehát egyre mélyebb lett, húszéves volt, amikor szüzességi fogadalmat tett Krisztus előtt. Közben világi életében beállt munkásnőnek a fűzfői Nitrokémiában. Itt hamar kitűnt szorgalmával, annyira, hogy fiatal huszonévesként már ki akarták nevezni csoportvezetőnek, de ő erről lemondott azzal az indokkal, hogy inkább egy családanyát nevezzenek ki magasabb beosztásba, neki nagyobb szüksége van az ezzel járó fizetésemelésre.
Így jutottunk el 1944 végére és 1945 elejére. A szovjet csapatok már közel jártak Balatonfűzfőhöz és Litérhez, ahol akkoriban lakott Magdolna. Az ágyúdörgésekkel együtt pedig azok a vészjósló hírek is megérkeztek, amik arról szóltak, hogy a szovjet katonák milyen becstelen tettekre képesek a fiatal lányokkal. Magdolna hűen kitartott tisztaságának megvédése mellett, akár arra is képes lett volna, hogy fegyvert fog a katonákra, de a helyi plébános elmagyarázta neki, hogy a keresztény embernek a halál elől menekülnie kell, nem szabad előidéznie az ahhoz vezető utat. Ha viszont a bűn és halál közül kell választania, akkor az utóbbit kell gondolkodás nélkül.
1945. március 23-án érkeztek meg a szovjetek Litérre, Magdolnával pedig az óvóhely lejáratánál találkoztak. Az egyik katona erőszakkal megpróbálta beterelni őt a bunkerbe, de a nála lévő ollóval sikerült megszúrnia a katona arcát, majd a többi lánnyal együtt futásnak eredt. A szovjet katona hat lövést eresztett Magdolna felé. A beszámolók szerint az első után megállt, majd kezét az ég felé emelte. „Uram, Királyom! Végy magadhoz!” Ezek voltak az utolsó szavai, miután összeesett és meghalt.
Alig pár héttel Bódi Mária Magdolna halála után az akkori veszprémi püspök, Mindszenty József megindította a lány boldoggá avatási eljárását. És ezen a ponton el is érkeztünk ahhoz a nagyon összetett és részletes folyamathoz, aminek a végén a mindenkori pápa dönthet arról, hogy valakit a katolikus boldogok és szentek közé emel.
Mindszenty József
Ehhez legelőször is az kell, hogy az illető személyre éltében a hit tanújaként tekintsenek, vagy pedig halálában a vértanúságot válassza. Bódi Mária Magdolna esetében ez utóbbi igazoltnak tűnik. Viszont mindegyiket komoly bizonyítékokkal kell alátámasztani, ezek összeállítása pedig több évet, de inkább évtizedet is felölelhet.
Így kezdődött 1945-ben a fiatal litéri lánynál is. Mindszenty hamar elkezdte Bódi Mária Magdolna halálának a kivizsgálását. Ezt hasonlóan kell elképzelni, mint egy rendőrségi nyomozást. Az egyház is tanúkat hallgat meg, jegyzőkönyveket készít ezekről a vallomásokról, amelyek azt hivatottak alátámasztani, hogy az ember valóban a hitéért halt meg. Bár Mindszenty nem sokkal később elkerült Esztergomba bíborosnak, az őt követő püspökök is folytatták ezt a munkát egészen az 1950-es évekig, amíg a politika hagyta nekik. Ezután, a már történelemből jól ismert okok miatt, fel kellett hagyni a vizsgálattal, az addig összegyűlt dokumentumok pedig eltűntek. Bódi Mária Magdolna emléke viszont tovább élt az emberekben, főleg azokban, akik személyesen ismerték, de érdemi előrelépés a boldoggá avatási eljárásban nem történt.
Ez egészen a rendszerváltásig így is maradt, amikor viszont az idősebb atyák ismét elkezdték mozgatni a szálakat. Szendi József, akkori püspök, majd érsek, elindította ismét a boldoggá avatási eljárást. A Mindszenty és Bánáss püspökök alatt keletkezett iratok hiánya azonban komoly akadályozó tényező volt.
Egy véletlennek, vagy az Isteni Gondviselésnek köszönhetően azonban 2010-ben a Vár plébániájának padlója alól a felújítás során egy régi dosszié került elő. Ez az irathalmaz volt az, amit 1945-ben elkezdtek összeállítani Bódi Mária Magdolnáról, csak aztán elrejtették.
Márfi Gyula veszprémi érsek 2011-ben szabályszerű bíróságot nevezett ki, melynek delegátus bírója Szakács Péter atya volt. Így a jelenleg érvényes szabályoknak megfelelően újra elindulhatott az ügymenet.
Ennek első lépése az egyházmegyei szakasz. Ilyenkor fel kell kutatni az összes elérhető dokumentumot, fotót az illetőről, át kell nézni anyakönyveket, adatbázisokat, például az egykori munkáltatóét is, ahogy az Magdolna esetében is volt. Alá kell támasztani tanúvallomásokkal, igazolható bizonyítékokkal, hogy nem megtévesztésből, hanem valóban a hitéért halt meg.
Fel kell tenni a kérdést, hogy vajon az az esemény, amit láttak, az vértanúságnak minősíthető-e, vagy sem. Az tény, hogy a szovjetek, amikor bejöttek az országba, nagyon sok nőt megerőszakoltak. Mennyiben különbözik a Bódi Mária Magdolnának az esete, azokétól, akiket valóban megerőszakoltak? Egyértelművé kellett tenni, hogy ő a szüzességi fogadalmát Jézus iránti elköteleződésből tette.
Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kell válaszolni abban a dokumentumban, ami végleges formájában több ezer oldalt tesz ki. Ezt megelőzően ráadásul még engedélyt kellett kérni a püspöki konferenciától és a vatikáni hivataloktól is.
Udvardy György érsek a dokumentációt mutatja
Ez a folyamat végül 2016-ban lezárult és minden engedély, minden bizonyíték birtokában 2017. március 10-én Márfi Gyula átadta, a Veszprémi Főegyházmegye küldöttségével együtt a Szentek Ügyeinek Kongregációban (2022-től dikasztérium) Angelo Amato bíboros, prefektus hivatalának a dokumentációt. Tehát idestova hét éve.
Az egyáltalán nem rendkívüli, hogy egy boldoggá avatási eljárás eddig elhúzódik a Vatikánon belül. Átlagosan 8–10 évet szokott felölelni ez a folyamat egy-egy ügy esetében. Az viszont már sokkal különlegesebb, hogy a vatikáni adminisztráció nem kért semmilyen hiánypótlást, elsőre befogadta az anyagot. Tehát egy rendkívül összeszedett és precíz szerkesztésű munkát adtak be Veszprémből.
Ezután már a pápai állam falain belül folyik tovább a munka, a Veszprémi Főegyházmegyének már nincsen ráhatása. Az ottani történészek és teológusok elkezdik az összes dokumentumot megvizsgálni, újra ellenőrzik azok hitelességét. Ráadásul az egész folyamatot egyfajta „ördög ügyvédje” mentalitás is jellemzi, azaz minden állítást, amit a dokumentáció tartalmaz megkérdőjeleznek, hogy aztán a bemutatott bizonyítékok igazolják jobb esetben. Erre azért van ilyen szigorúan szükség, mert, ha eljut valaki a boldoggá, vagy szentté avatásig, ott már nincs lehetőség a hibázásra, hiszen alapvető hittartalmat is érint, hogy ki lesz boldog, vagy szent. A döntés pedig végleges és visszavonhatatlan.
A Vatikán
Éppen ezért a dikasztérium csak hosszas vizsgálat után dönt a támogatásáról, ami ezután a pápa elé kerül, aki általában ezt a döntést már nem szokta megkérdőjelezni és kézjegyével hitelesíti azt.
A világon körülbelül tízezer szentet és boldogot tisztel a katolikus egyház, közülük közel ötven magyar. Amíg a boldogok hivatalos tisztelete egy adott közösséghez, főleg egy meghatározott területen engedélyezett, mint Bódi Mária Magdolna magyarsághoz, Magyarországhoz, addig a szentek tisztelete az egész katolikus egyházban, világszinten engedélyezett , továbbá hozzájuk valamilyen csodát is kötnek.
Jelenleg Magyarországról több mint huszonöt boldoggá avatási eljárás nyitott a Vatikánban, köztük van Bódi Mária Magdolnáé, de például Mindszenty Józsefé is, aki elindította a fiatal lány ügyét.
