A Veszprémben élő és alkotó fiatal művész képein a víztükör torzításában láthatjuk az emberalakokat: a figurális ábrázolás az absztrakttal találkozik.
Fotó: Babják Tamás
A kiállítást Szabó Zsófia művészettörténész nyitotta meg, aki már főiskolai éveiben tanárként követte Csaba pályafutását, és örömmel követi egykori tanítványainak művészi kibontakozását. Mint mondta, Nagyvári hiperrealista elemeket kever szürreálisokkal, ez az irányvonal már korán megjelent a művészetében.
Nagyvári Csaba és Szabó Zsófia (Fotó: Babják Tamás)
Szabó Zsófia megjegyezte: a víz gyakran használt és összetett szimbólum, ami megmozgatja az alkotók fantáziáját. A víz tisztasága ellenére is zavarossá teszi a látványt. Kettősségére a buddhista tanítások is rámutatnak: a felszínen ugyan ki van téve a légmozgásoknak, külső hatásoknak, hullámokat vet, fodrozódik, minél mélyebbre merülünk azonban benne, annál nyugodtabb, változatlanabb, annál kevésbé rengeti meg a külső világ.
Csaba Lélegzetvétel című kiállításán nyolc alkotását láthatjuk.
