Két éve mi is hosszasan írtunk a Balaton és a Velencei-tó vízszintjének változásairól, a kisebbik tó esetében pedig realitásnak látszott, hogy megismétlődhet az, ami a 19. században történt, ekkor olyan kevés víz volt a mederben, hogy a császári seregek itt tudtak gyakorlatozni.
Mára viszont a tó vízszintje elérte a 146 centimétert, ilyen magas utoljára 2019-ben volt, írta meg a Telex az Országos Vízügyi Főigazgatóság adataira hivatkozva.
Mindez egyszerre köszönhető természetes folyamatoknak és emberi beavatkozásnak. Az elmúlt évek ugyanis az átlagosnál csapadékosabbak voltak, legutóbb pedig alig fél év alatt 16 centiméter csapadék hullott a területre. A másik, ami hatással volt a tó vízszintjére az, hogy megnyitották Pátkai- és a Zámolyi-tározókat, ezekből 67 millió köbméter vizet vezettek be a Velencei-tó medrébe, ez 27(!) centimétert emelt a szinten.
„A Zámolyi-tározóból jelenleg is tart a vízpótlás, ami még néhány centimétert emel majd a tó vízszintjén. Valamint az előrejelzésekre alapozva még érkezhet csapadék a vízgyűjtőre, így reményeink szerint a turisztikai szezon elejére a Velencei-tó vízállása elérheti a 150 cm-t” – nyilatkozták a Telexnek az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól.
A Velencei-tónál tehát egy időre elhallgattak a vészharangok, ugyanakkor éppen Veszprémben a Balaton 2024 konferencián mondta Korbély Barnabás a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársa, hogy mesterségesen belenyúlni egy tó ökoszisztémájába is rejt kockázatot, hiszen a tóba bevezetett víz valahol máshol okozhat majd vízhiányt. És, hogy a jövőben kell-e tartani attól, hogy hasonló kiszáradásközeli állapot lép fel, a válasz, hogy igen. De a természet várhatóan akkor is korrigálja majd ezt, viszont ezek a folyamatok a mostani előrejelzések szerint sokkal gyakrabban váltják majd egymást.
