„Tavaly decemberben fogadta el az Országgyűlés az új területfejlesztési törvényt, amelynek az egyik célja az, hogy az eddigieknél nagyobb ütemű felzárkózást biztosítson a lemaradott régióknak. Ebben a közigazgatás óriási szerepet játszik, hiszen akár a kormányhivatalok, akár pedig az önkormányzatok révén a területfejlesztési politika legfontosabb aktorai jelen vannak. A cél az, hogy 2030-ra az Európai Unió legélhetőbb tagállamai között legyen Magyarország. Abban bízunk, hogy a digitalizáció, az ügyfélközpontú fejlesztések révén a közigazgatás a jövőben egy olyan, a polgárok rendelkezésére álló szolgáltatás lesz, amellyel minden régió nyerni fog.” – Ezt Navracsics Tibor nyilatkozta a VEAB Közigazgatási Munkabizottságának konferenciáján, amit csütörtökön tartottak a veszprémi városházán, ahol több olyan konkrét fejlesztési tervet is bemutattak, amikkel akár már idén is találkozhatnak azok, akik valamely hivatalos ügyüket intézik a kormányablakokban.
A konferencia kezdetén Porga Gyula polgármester köszöntötte a megjelent közigazgatási szakembereket, majd kiemelte, hogy az Európa Kulturális Fővárosa program sikerének az egyik kulcsa az volt, hogy a közigazgatási rendszer stabil alapot adott a programban résztvevő 117 település együttműködésének.
A városvezető után dr. Kaiser Tamás, a munkabizottság elnöke üdvözölte a megjelenteket, ő megemlítette, hogy 2016-os ujjáalakulások óta folyamatosan emelkedik a tagságuk, már több, mint ötvenen vannak, céljuk pedig továbbra sem változott, miszerint párbeszéd és tapasztalatcsere által közelebb hozzák az önkormányzati, államigazgatási, civil és tudományos szféra szakemberei által képviselt nézeteket a közigazgatás fejlesztésében.
A köszöntők után Navracsics Tibor tartott előadást a közigazgatás várható fejlesztéséről és annak legfontosabb pillérjeiről. A miniszter rögtön az elején tisztázta, hogy új közigazgatási törvényre azért volt szükség, mert a korábbi már aktualitását vesztette, hiszen amikor azt megalkották, még egészen más volt a területfejlesztési politika és Magyarország lehetőségei is. Példaként említette, hogy korábban a települések közti versengés volt a meghatározó, most sokkal inkább az együttműködések.
A közigazgatás fejlesztését három csoportba rendezte Navracsics Tibor, amelyeken keresztül számos újítás várható a következő időszakban.
Az első ilyen a digitális szolgáltatások fejlesztése, itt külön kiemelt egy olyan mobilapplikációt, amely egyszerre tartalmazza az állampolgár összes hivatalos dokumentumát, mint a személyi igazolvány, jogosítvány, TAJ-kártya. Ez is egy olyan opcionális lehetőség lesz, amellyel megkönnyítik a mindennapi életet, de a hosszabb távú cél, hogy egyes ügycsoportokat is lehessen ilyen formán digitálisan intézni. A kormányablakok rendszerét ez viszont nem befolyásolja, hiszen továbbra is lesznek olyan ügytípusok, amelyeket csak személyesen, úgymond offline módon lehet intézni.
Itt pedig rá is tért a következő pillérre, a kormányablakok ügyfélközpontú fejlesztéséhez. „Az állampolgároknak nem kell megtanulnia a közigazgatást, azért vannak ezek a kormányablakok, hogy el tudjanak menni oda, ahol ezt professzionális módon működtetik” – mondta a miniszter arra utalva, hogy régen sokkal könnyebb volt elveszni a bürokratikus útvesztőben, egy ideje viszont elsődleges cél, hogy minél egyszerűbben, gyorsabban intézhessék az ügyeiket az emberek.
Kitért olyan már elindított újításokra és tervezett fejlesztésekre, amik ugyanezt az ügyfélközpontúságot hivatottak erősíteni. A kormánybuszok például már évek óta járják az olyan kisebb településeket, ahonnan nehezebb eljutni a legközelebbi kormányablakba is, így viszont „házhoz megy” a közigazgatás. De például arra is van koncepció, hogy nagyobb autókereskedések mellé kifejezetten a gépjárműátíráshoz szükséges ügyintézői irodát nyitnak.
A kormányablakok száma mióta 2011-ben elindult ez a rendszer folyamatosan emelkedik az országban. A Navracsics Tibor által hozott statisztika szerint 29 központtal indultak, 2024-ben ez a szám már eléri a 316-ot. Ami pedig az elintézhető ügyek számát illeti, 2011-ben még csak 29-re volt lehetőség, ma 2500-nál is többre.
Végül harmadik prioritásként a szakmai minőség fejlesztését tűzte ki. Itt kitért arra, hogy az kormányablakokban dolgozóknak folyamatos lehetősége van a saját szakmai kompetenciájuk fejlesztésére. Navracsics Tibor abból sem csinált titkot, hogy a közigazgatás, bár folyamatosan emelkednek a bérek, de még így sem tud sokszor versenyezni a versenyszférával, ezért igyekeznek még rugalmasabbá, kiszámíthatóvá és családbarátabbá tenni a munkakörülményeket, ezzel kedvezve a kollégáknak.
