Sokszor emlegetik Veszprémet úgy, mint egy igazi polgári gondolkodású várost, de amikor definiálni kell, hogy pontosan mit jelent a XXI. században polgárnak lenni, arra mindenkinek más fogalma van. Kötter Tamás szerint sem lehet ezt egyetemesen megfogalmazni, ugyanakkor különböző ismérvei vannak a polgári gondolkodású embernek, amit ki is fejtett csütörtök délután az ActiCity-ben található Barátfüle étteremben, ahol a Vehir.hu szerkesztősége először rendezte meg a VehírEst névre keresztelt közéleti beszélgetését.
Szerkesztőségünk célja túl azon, hogy továbbra is első kézből, gyorsan és precízen tájékoztassa olvasóinkat a veszprémi és országos közéleti és kulturális eseményekről, valamint a sport világának történéseiről, időnként kilépve az online térből személyes találkozókon, különböző beszélgetések formájában is hozzájáruljon a helyi közösségek megerősítéséhez. Ezt a törekvésünket méltatta Porga Gyula polgármester is, akinek köszöntője után Hajas Bálint, a Vehir.hu főszerkesztője Kötter Tamást kérdezte, többek közt erről a polgári szellemiségről.
Szerinte a polgári gondolkodású ember tisztában van azzal, hogy először kötelezettségei vannak és csak utána jogai. Hagyománytisztelő, a magyarságára pedig úgy gondol, hogy csupán az országnak vannak határai, a nemzetnek nem. A polgári ember szabadságszerető, ami elsősorban abban nyilvánul meg, hogy nem tűri el, ha egy politikai erőtér, vagy nagyvállalati kultúra megpróbál erőszakos módon rákényszeríteni valamilyen ideológiát.
Kötter Tamás íróként regényeiben éppen azzal a társadalmi réteggel foglalkozik – a magyar kortárs írók között egyedüliként – amely ebben a nagyvállalati kultúrában létezik, egy egyre inkább értékvesztett atmoszférában, az ő vívódásaikat, személyes és közösségi tragédiáikat mutatja be mintegy görbe tükröt állítva a magyar társadalom egy jelentős szeletének.
A VehírEst beszélgetésén elhangzott, hogy az egyik legnagyobb szakadék a társadalmunkban a konzervatív értékrendeket, valamint a liberális eszméket vallók között van. Utóbbiak esetében Kötter Tamás a változásfetisizmus kifejezést is használta, ami a hétköznapokban a globalista világpolgárokban, a különböző woke-ideológiákban, mint amilyen a gender- és LMBTQ-lobbi, vagy éppen az erőszakos környezetvédő aktivista-hálózatokban nyilvánulnak meg, és persze az általuk kifejtett propagandában, ami egyből kirekeszt, megbélyegez, ha valaki nem áll be a sorba. A változást hirdetik, de azt még ők sem tudják, hogy honnan indulnak és hova szeretnének pontosan eljutni, mondta az író.
Szóba került az aktuális bel- és külpolitikai helyzet is, valamint a közbeszéd minősége, ami olyan szintre romlott az utóbbi időszakban, hogy például a Robert Fico elleni merénylet után többen tapsoltak volna, ha Magyarországon is hasonló tragikus eset történik, ennek pedig a különböző kommentszekciókban hangot is adtak. Kötter Tamás szerint ezek a hangok a politikai tér baloldalán vannak jelen, ahol mostanra módszeresen sikerült kiirtani a keresztény-konzervatív értékeket, az élet tiszteletét, a különböző vélemények meghallgatását.
Ennek kapcsán megjegyezte, hogy konzervatívnak lenni nem is feltétlenül politikai beállítottság kérdése, hanem egyfajta értékrendszer, amiben tisztelik az embert, a kultúrát és ezekre építkeznek, nem pedig lebontják, megváltoztatják azokat. A haladást a konzervatív ember így éli meg, lassú folyamatként, a múlt vívmányaira alapozva és az értékeket tovább örökítve. Ahol Isten, a haza és a család jelenti a kapaszkodót, nem pedig valamilyen globalista ideológia, ami elszemélyteleníti az embereket és csupán hűséges rabszolgákat képez belőlük valamelyik multinacionális cég logója alatt.
A VehírEst első sikeres rendezvénye után szerkesztőségünk már dolgozik a következő ilyen alkalom megvalósításán, ahol hasonló szellemben, de egy másik területről érkező közéleti szereplővel szervezünk beszélgetést.
