Lapunkat az édesapa és a nagymama fogadja a takaros aszófői házban. És hogy ki ne felejtsem, ott van Krisz, a németjuhász kutya. Ha másutt nem is, de a Schenk családnál egyértelműen bebizonyosodik: a négylábúak szerepe meghatározó a gyógyítás eszköztárában.
Tamás, a nyugdíjas rendőr szerető aprólékossággal és precizitással jegyezte le fia eddigi életét. A kezdetekben semmi gond nem volt Andriskával – mondja –, ám kétévesen észrevettük feleségemmel, Szilviával, hogy a fiú az átlagnál többet csetlik-botlik. Az orvosok csakhamar megállapították, hogy izomsorvadása van. Az okot pontosan ma sem tudják, de vélhetően a szervezet tejsav-lebontásával állhat összefüggésben. A fiú hősiesen állta az első operációját követő, s gipszben töltött hónapok megpróbáltatásait, s a kivizsgálások végtelennek tűnő sorát, az utazások hosszú kilométereit a szegedi orvostudományi egyetem és a lakóhely között. Mégis volt öröme, hiszen beállt egy stabilizációs folyamat. Járhatott pajtásai közé, versmondóként felléphetett az iskola vagy Aszófő kultúrházának színpadán, s ami a legfontosabb: ismét tudott menni.
Andriska
életében emlékezetes volt az a tavaly októberi nap, amikor a tihanyi iskolába
először ment tolószékkel. Onnan kezdve már csak a tolókocsi maradt számára
közlekedési eszközként. Itt kissé kifakad a hihetetlen önfegyelemről
tanúbizonyságot tevő apa: – Öt évet vártunk arra – panaszolja –, hogy
birtokunkba kerüljön a mozgáskorlátozottaknak szóló igazolvány. Akkor, amikor
sokan a feketepiacról pár tízezerért rövid idő alatt megkapják…
Kerekesszékért nem messze kellett menni, hanem csak a szomszédba, ahol egy legendás magyar paraolimpikon, Navratyil Sándor él. A fiatalember – aki maga is kerekesszékhez kötötten él – azonnal segített, s kapcsolatai révén megszerezte a kívánt segédeszközt. Navratyil egyébként Andriska példaképe. Szinte minden családi rendezvényen ott van, bátorítja a fiút. A téli parasportban elévülhetetlen érdemeket szerzett sportoló nagyobb hatású személyes jelenlétével, meséivel, mint az orvosságok. Apropó: gyógyszerek! A család szinte minden vagyonát, pénzét felemésztette a sok-sok hazai és külföldi gyógykészítmény (ezek közt olyan is van, amelyet napi rendszerességgel kell szednie, s a kúra havi költsége 25 ezer Ft). Az őssejt-kapszula szedése azonban máris javulást eredményezett.
A betegség a teljes vázizomzatra kihat, fájdalommal is jár. Andriska ennek ellenére naponta odaül számítógépe elé, s lelkesen alakítja honlapját, ami Sziklai Zoltán balatonfüredi lakos segítségével készült. Szülei pedig nem ismernek lehetetlent: apja erősítő gépet vett, s az eredmény sem maradt el: újra tudja emelni lábacskáját, fizikailag is megerősödött. A test törvényei azonban nagyon szigorúak: a romlás csak lassítható, de nem állítható meg. Vagy mégis? Igen, a lassan felálló kaposvári őssejt-klinika megcsillantja a lehetőséget. Az őssejt bank már működik, talán donor is lesz. A költségek azonban csillagászatiak: a vizsgálatok, a beültetés több millió forintba kerülhetnek. Ez azonban már messze meghaladja a Schenk család lehetőségeit (csakúgy, mint a hasonlóan drága oroszországi vagy kínai kezelés).
Tamás felkereste a település jegyzőjét, dr. Papp Juditot, aki készségesen állt rendelkezésére. Csakúgy, mint a tihanyi polgárőrök és a lakosság, a két testvértelepülés, Mörlenbach és Labuch lakói, volt rendőr kollégái, ismerősök és ismeretlenek egyaránt, valamint a térségben lévő önkormányzatok. A folyamatos gyógyszeres kezeléshez, a vizsgálatokhoz, a beültetéshez több millió forintra lenne szükség. Egy látogatása során felajánlotta segítségét Bernáth Ildikó parlamenti képviselő is. Lapunk pedig közreadja azt a bankszámla-számot, amelyre olvasóink pénzadományait várja – előre is megköszönve – a család.
Számlaszám: 11748069-20059082 Aszófő Község Szociális és Kulturális Alapítvány Schenk András Gyógykezelése. Adószám: 19266387-1-19
A fiatal honlapszerkesztő honlapjának címe: www.schenkandris.shp.hu
Zatkalik András