Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. november 17. Hortenzia, Gergő
Veszprém
2°C
2024. november 17. Hortenzia, Gergő
Veszprém
2°C

Udvardy György veszprémi érsek az egyház és a politika kapcsolatáról

2024. június 7. 12:15
A politika és az egyház kapcsolata az évszázadok során folyamatosan változott, hol szorosan összefonódtak, hol pedig a legélesebb ellentétek alakultak ki a törésvonalaik mentén. Hogy van-e joga egyházi vezetőknek felszólalni politikai kérdésekben az még ma is komoly viták tárgyát képezi, arra pedig sokan nem is gondolnak, hogy lehet úgy is beszélni a politikáról egyházi szemüvegen keresztül, hogy egyébként ne essen az ember pártpolitikai állásfoglalás hibájába. Márpedig Udvardy György, veszprémi érseknek sikerült ez, aki a Youtube-on közzétett videójában nyílegyenesen jelölte ki, hogy keresztény felfogással miként kell a politikára és a politikai vezetőkre gondolni és hozzájuk viszonyulni.

A Veszprémi Érsekség Youtube-csatornáján az érseknek van egy állandó rovata Köznap címmel, ahol Udvardy György időről időre olyan rövid üzeneteket fogalmaz meg, amelyek segítenek párhuzamot vonni a keresztény egyház tanítása és a hétköznapi élet között, tehát egyfajta hidat képez ezekkel a videókkal a templomi papi szószék és az emberek hétköznapjai közt.

A közelmúltban ezen a csatornán megjelent egy videó, amiben az egyházi vezető az vallás és a politikai közösségek közti kapcsolatról beszél. Merész vállalkozás volt abból a szempontból, hogy a politikai ellentétek amúgy sem nyugodt tengerét számos esetben korbácsolják vallási kérdések is a közbeszédben. Udvardy Györgynek viszont sikerült kiemelkedni ebből a zavarosból, amiket pedig megfogalmazott, az jobb- és baloldali beállítottságú embernek is érvényes lehet.

Cikkünk végén teljes egészében megnézhetik ezt az alig kilencperces beszédet, most viszont kiemeljük a legfontosabb gondolatokat.

A keresztény gondolkodáshoz hozzátartozik, hogy minden, ami jó, az a társadalom egészéé kell, hogy legyen, itt jön képbe az érdekérvényesítés eszköze. Éppen ezért a politikára nem valamilyen hatalmi eszközként kell tekinteni, hanem az érdekérvényesítés módszereként.

A demokratikus alapelveket a társadalomban a keresztény egyház is fontosnak tartja, a demokrácia az, ami az embert a maga szabadságában épen és teljességében támogatja.

A Biblia azt mondja, hogy Isten királyként vezeti a népét, a földi hatalomnak pedig azt kell elősegíteni, hogy a keresztény értékek szétterjedjenek a világban. Már az ősegyházban is imádkoztak hatalmat gyakorlókért, ugyanakkor azt is írja, ha az uralkodó áthágja a törvényeket és nem az embereket szolgálja, akkor az isteni törvények szerint kell megítélni.

A politikai hatalom célja az ember képviselete, az emberi jogok védelme és növelése ebbe pedig a szabad vallásgyakorlás kiemelt szerepet kap.

Nem gondolhatjuk, hogy pusztán valamilyen társadalmi megegyezés, többségi vélemény az, ami az ember javát hosszabb távon tudja képviselni. Erre csak az evangéliumi szeretet képes.

A politikai tekintély szükséges velejárója az érdekérvényesítés. Ez a tekintély az alapja, hogy szükség szerint jól tudjon eljárni egy politikus. Ennek pedig erkölcsileg is erősnek kell lennie, ezzel együtt megtartják a tiltakozás jogát is lelkiismereti okokból.

A katolikus egyház és a politikai közösségek kapcsolata sokat változott az évek alatt, de az autonómia igénye mindig megmaradt, mindemellett viszont fenntartja a lehetőséget az együttműködésre is az emberek szolgálatában.

vehir.hu

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.