Rendkívül színes programkínálattal várta a Balatonfüredi Kongresszusi Központban az érdeklődőket az I. Hazai Űrkonferencia pénteken. Délelőtt Jim Christensen, a NASA korábbi oktatási igazgatója tartott előadást. A kisebb termekben szakmai és a nagyközönséget megcélzó ismeretterjesztő programokat szerveztek, miközben az aulában kiállítók várták az érdeklődőket a világűrhöz kapcsolódó legkülönfélébb témákkal: távcsövek, rakétaépítők, vertikális farm, utazó planetárium, virtuális valóság is szerepelt a kínálatban. Képviseltették magukat térségünk ismert szereplői is: úgy mint a Pannon Csillagda, elhozta 3D nyomtatott bolygó és egyéb égitest modelljeit a Bakonyi Csillagászati Egyesület, és megtekinthettük Ladányi Tamás veszprémi asztrofotós kiállítását is.
Égitest-modelljeit hozta magával a Bakonyi Csillagászati Egyesület
A nap fénypontja azonban kétségkívül az a panelbeszélgetés volt, ahol a magyar űrhajósok – az első és mindmáig egyetlen világűrt megjárt asztronautánk, Farkas Bertalan; a Nemzetközi Űrállomásra 2025-ben ellátogató Kapu Tibor; valamint az ő tartalékosa, aki a földi irányítás munkájában vesz majd részt: Cserényi Gyula – beszélgettek az űrkutatásról, majd fáradhatatlanul osztották az autogramokat és pózoltak közös fotókhoz a hosszú sorokban kígyózó rajongótábor legnagyobb örömére. Farkas Bertalan meg is jegyezte a nyomdokaiba lévő fiataloknak, hogy mostantól erre számíthatnak. Noha az űrrepülése óta eltelt 44 év, az irányába áradó szeretet nem fogyott el: amerre jár, mosolygó felnőttek és csillogó szemű gyerekek fogadják.
Farkas Bertalant körberajongták a gyerekek... és szüleik is
De miért van szükségünk magyar űrhajósra? A magyar tudomány és ipar aktívan szerepel az űrkutatásban, ami egyre fontosabb iparággá válik. Vannak kísérletek, amiket csak az űrben, mikrogravitációban lehet elvégezni, és ha nem akarunk éveket várni és rengeteg pénzt kifizetni más nemzetek űrügynökségeinek, hogy elvégezzék ezeket a teszteket, akkor a leggyorsabb és legolcsóbb megoldás saját űrhajóst felküldeni a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) – magyarázták a Hunor program űrhajósai.
Kapu Tibor öt alapkutatásban fog részt venni űrrepülése során: egyet a dozimetriai terén, egy a gyógyszeriparban hasznosulót, egy orvosi adatgyűjtés során vizsgálják majd, hogyan hat a mikrogravitáció a testére, vizsgálja majd a holdkőzetek hasznosítási lehetőségeit, végül pedig a Debreceni Egyetemen kidolgozott kísérleteket végez paprikával. E fix alapkutatások mellett a fennmaradó munkaidejére nyílt pályázatot írtak ki, a benyújtott anyagok értékelése jelenleg is zajlik. A repülésig hátralévő kiképzés egyik fő fókusza az lesz, hogy Tibor földi körülmények között alaposan begyakorolja ezeket a kísérleteket, odafönt ugyanis nem hibázhat. A legtöbb kísérletet mindössze egyszer tudja majd megvalósítani, és ha valamit elront, akkor azzal magyar tudósok többéves kutatómunkája válik füstté.
Kapu Tibor, Cserényi Gyula
Az űrhajós-jelöltek már eddig is mindenre kiterjedő kiképzésen vettek részt. Tizennégy hónappal ezelőtt négyen indultak, és mint Kapu Tibor rámutatott, nem lehetett előre tudni, hogy vajon milyen lesz a dinamika közöttük. “Azt gondolom, hogy emberségből jelesre vizsgáztunk, jó csapatmunka és bajtársiasság alakult ki közöttünk” – fogalmazott. “Nagyon különböző személyiségek voltunk, mind különböző háttérrel rendelkeztünk, más tudományos felkészültséggel, más végzettséggel, más hobbikkal. Ami közös volt bennünk, hogy mindannyian mélyére ástunk azoknak a hobbiknak, amiket szeretünk. És közös volt az is, hogy támogató közeg bocsátott minket utunkra és állt mögöttünk mindvégig. Támaszkodhattunk a családunkra és a barátainkra.”
“A tanácsom az, hogy foglalkozzatok minél mélyebben azzal, amit szerettek, és ápoljátok a kapcsolatot azokkal, akik a szívetekhez közel állnak, mert sosem tudhatjátok, mikor lesz szükségetek egymásra.”
Áprilisban az Egyesült Államokba is elutaztak, ahol a NASA szakembereinek felügyelete alatt folytatódott a kiképzésük. Cserényi Gyula felidézte, hogy személyesen is találkoztak tapasztalt asztronautákkal, akik igyekeztek minél nagyobb tudást átadni nekik, és felkeresték az Axiom Space nevű cég központját is, akik Tibor űrrepülését szervezik. Talán az átlag olvasó számára az Axiom neve nem annyira ismert, mint a SpaceX-é, de hasonlóan nagy ambíciókkal rendelkező űripari vállalatról van szó, akik saját űrállomást is fejlesztenek, ami a Nemzetközi Űrállomás egyre közelgő nyugdíjazása után is az amerikaiak rendelkezésére állhat.
Farkas Bertalan, Kapu Tibor, Cserényi Gyula
Ami a közeljövőt illeti, a Kapu - Cserényi páros szeptemberben ismét az Egyesült Államokba utazik, ahol újabb többhónapos kiképzésen vesznek részt. Tibor itt már a leendő kollégáival is összecsiszolódhat, rajta kívül ugyanis még hárman utaznak majd az ISS-re a SpaceX Crew-Dragon űrhajójával. Mindeközben Gyula a földi irányítás feladataiban mélyed majd el, de természetesen neki is fel kell készülnie a már említett kísérletek elvégzésére is, hiszen ha bármi történne Tiborral, akár az utolsó pillanatban is készen kell állnia, hogy beugorjon a helyére.
A szemfüles olvasók a Crew-Dragon említéséből már észrevehették, hogy a magyar űrhajóst a SpaceX technológiája juttatja majd fel a Föld körüli pályára: a Dragon űrhajó a Falcon újrahasználható rakétát meglovagolva küzdi majd le bolygónk vonzását. Tibor méltatta Elon Musk cégének munkásságát, akik az űrrepülés költségét tizedére szorították vissza azáltal, hogy megoldották a használt eszközök sokszoros újrahasználhatóságát. Ráadásul a megbízhatóságuk is elismerésre méltó: ma már nem kétkedünk benne, hogy a SpaceX űrhajói feljutnak a világűrbe és abban sem, hogy a rakéta első fokozata képes lesz landolni az óceánon őt váró drónhajón – mindez üzembiztosan működik.
A fiatal űrhajósok egyetértettek abban, hogy jelenleg a SpaceX hatalmas előnnyel rendelkezik, és húzza előre az űripart, amiben újabb robbanásszerű fejlődést fog kiváltani az, amikor az első riválisuk megérkezik az ő szintjükre. Onnantól kezdve a piaci verseny exponenciális növekedést vált majd ki, és bizony egy ennyire dinamikusan fejlődő iparágban rengeteg új szakemberre lesz szükség. Éppen ezért a Hunor program egyik célja az is, hogy a fiatalokat, gyerekeket a természettudományok felé terelje.
“A mi történetünk jó inspiráció lehet mindenki számára, aki nagy álmokat dédelget” – fogalmazott Tibor.
Cserényi Gyula kifejtette: a programban részt vett űrhajós-jelöltek egészen a közelmúltig teljesen hétköznapi életet éltek: tanultak, dolgoztak, és amikor adódott a lehetőség, éltek vele. És mint mondta, ez nemcsak az űrkutatásban követhető példa, hanem bárki eljuthat a maga szakterületén hasonló magasságokba.
“Merjünk lépni, vállalkozni, jelentkezni! Ez nagyon fontos, az életünkben a legnagyobb hibák a meg nem hozott döntések, mert azokból nem tanulunk, nem fejlődünk. Gondolkozzunk azon, hogy mit szeretünk csinálni, tegyük meg a szükséges lépéseket! Lehet, hogy nem jön össze először, másodszorra vagy sokadszorra sem, de amikor végül sikerül, azt vesszük észre, hogy űrhajósok lettünk.”
