A mellrákról röviden
Az emlő rosszindulatú daganata a leggyakoribb rákos megbetegedés a nők körében. Általában 50-60 éves kor között fordul elő, de egyre többször kerül diagnosztizálásra fiatalabb nőknél is. A közhiedelemmel ellentétben a férfiak sem védettek a daganat kialakulásával szemben, ez azonban jóval ritkábban fordul elő.
Az életkoron kívül a kialakulásban egyéb kockázati tényezők is szerepet játszhatnak, ilyen például a genetika. Veszélyeztetettnek tekinthetők azok a nők, akiknek családjában korábban előfordult akár mellrák, akár egyéb nőgyógyászati daganat, különösen akkor, ha a közeli hozzátartozókat ezen betegségekkel fiatal korban diagnosztizálták. A jelenség vizsgálata során kiderült, hogy létezik egy öröklődő gén, mely az emlőrákok egy részénél felelős lehet a daganat kialakulásáért: ez vérvizsgálattal ellenőrizhető, így a hajlam bizonyos esetekben bizonyíthatóan kimutatható.
A kockázati tényezők közé sorolható még a női nemi hormon fokozott szintje, az életmód – elhízás, mozgás hiánya, alkoholbetegség – és a nagy mértékű sugárzás.
Az emlőrák diagnosztizálása
Ez a daganattípus a korai szakaszban teljesen tünetmentes, így kizárólag szűrővizsgálattal fedezhető fel. Ennek ellenére a rendszeres önvizsgálat már serdülőkortól rendkívül fontos, hiszen a gyanús, figyelmeztető jelek felfedezése esetében még időben orvoshoz fordulhatunk. Ide sorolható – a teljesség igénye nélkül – a mellben vagy a hónaljban tapintott csomó, az emlő alakjának eltorzulása, bőrének behúzódása, nem gyógyuló sebek megjelenése, esetleg az emlő véres váladékozása.
Képalkotó vizsgálatok
Bár az önvizsgálat jelentősége megkérdőjelezhetetlen, az emlődaganat felfedezése a kezdeti szakaszban kizárólag szűrővizsgálattal – ultrahanggal és mammográfiával – lehetséges. Hogy melyiket végzik el, azt elsősorban az életkor határozza meg, a leghatékonyabb megoldás azonban az, ha a vizsgálatokat egymás kiegészítéseként használják.
Ultrahangos vizsgálat
Az ultrahangos emlővizsgálat előnye, hogy teljesen fájdalommentes és nem jár sugárterheléssel, így bármikor megismételhető. Fiatal korban az emlő mirigyállománya sűrűbb, az ultrahang azonban erről is részletes képet ad, ezért 35 év alatt – ha nem merül fel valamilyen komolyabb elváltozás gyanúja – elsősorban ezt a vizsgálatot végzik el. Ezt követően már javasolt kétévente megjelenni mammográfián, ez ugyanis a kisebb méretű, és az ultrahanggal nem látható elváltozásokat, a legapróbb meszesedéseket is megmutatja.
Mammográfia
Ez egy speciális röntgenvizsgálat, mely – az emlők fizikális vizsgálatával kiegészítve – más megoldásokat megelőzően képes azonosítani az akár 5 milliméteres mellrákot is. A mammográfia során igen nagy felbontású képek készülnek, ez különbözteti meg a többi röntgenfelvételtől. A vizsgálat eredményeképpen nagyon jól elkülöníthető egymástól a mirigyállomány, a zsír- és kötőszövet valamint egy esetleges kóros elváltozás. A modern, digitális mammográfia segítségével a felvételek már digitálisan nagyíthatók, így kisebb az esélye egy ismételt vizsgálatnak, ráadásul a sugárterhelés is kisebb, mint a hagyományos változat esetében.
A mammográfiai vizsgálat nem kötelező, azonban – az Egészségügyi Világszervezet és a Nemzetközi Rákellenes Unió ajánlásával egyezően – Magyarországon a 45 és 65 év közötti nők számára kétévente, 65 év felett pedig évente ajánlott az elvégzése, a szűrés esedékességéről pedig a nők névre szóló értesítést is kapnak.
Ha ezt valamilyen körülmény indokolja, a vizsgálat fiatalabb korban is elvégezhető, ellenkező esetben azonban 40 éves kor alatt az emlővizsgálatot elsősorban ultrahang segítségével végzik el.
Miért tartanak sokan a mammográfiai vizsgálattól?
A nők nagy része szerencsére rendszeresen megjelenik a szűrővizsgálatokon, sokan azonban kételyeiket, ellenérzésüket fejezik ki azokkal kapcsolatban. Egyes vélemények szerint az a tény, hogy a mammográfiai vizsgálat során az emlőket összenyomják, többet árt, mint használ. Azt a tévhitet, miszerint a mell összenyomása rákot okoz, nagyon fontos eloszlatni: sem ez, sem a mell megütése nem járhat együtt daganatok kialakulásával. Igaz, hogy a vizsgálat sok nőnek kellemetlen, kicsit talán fájdalmas is, ez azonban nem általános, ráadásul a mammográfia haszna mellett teljesen el is törpül.
A másik gyakori kritika az, hogy a mellet ért sugárterhelés okozza a rák megjelenését. Ez a felvetés abból a tényből adódik, hogy az ionizáló sugárzás előidézhet ilyen jellegű elváltozásokat. Azt azonban nagyon fontos tisztázni, hogy itt elsősorban a háborús sugárzásokról, munkahelyi vagy baleseti ártalmakról van szó: a röntgenvizsgálat során a szöveteket érő sugárzás ezekhez képest gyakorlatilag elhanyagolható mértékű.
Ennek ellenére a vizsgálatot általában csak kétévente végzik el, és a tudomány jelenlegi állása szerint semmilyen bizonyíték nem merült fel arra vonatkozóan, hogy a mammográfia és a mellrák kialakulása között bármilyen kapcsolat állna fenn – az viszont kétségtelen, hogy a diagnózis felállításának ez a legjobb eszköze.
Ne dőljünk be az álhíreknek
Legyen szó bármilyen témáról, az interneten minden esetben rengeteg félrevezető információ lelhető fel. A kritikus gondolkodás persze nagyon fontos, azt azonban ne felejtsük el, hogy a szűrővizsgálatokkal kapcsolatos ajánlásokat olyan szakemberek dolgozták ki, akik egész életüket a tudománynak és gyógyításnak szentelték. Biztosan ijesztő egy orvosi vizsgálat veszélyeiről olvasni, de ilyenkor gondoljuk végig, kinek hiszünk: annak, aki egy kétes hírnevű internetes blogot vezet, esetleg az orvosi szakma elismert képviselőinek?
