Wéber László, a veszprémi KEF elnöke a biztonságos – drogmentes – szórakozás protokoll bevezetéséről mesélt a résztvevőknek. A program középpontjában az ártalomcsökkentés áll, de a drogpolitikában többféle eszközzel is élnek, mint a kínálat- és keresletcsökkentés, és a prevenció. A szakma szerint, amennyiben ezek együttesen vannak jelen, lehet valódi sikerről beszélni. A program önkéntes alapon működik, és arra törekszik, hogy a szórakozóhelyeken és fesztiválokon olyan feltételeket teremtsen, amelyek minimalizálják a szórakozás közben a drogokkal kapcsolatos lehetőségeket. Ez alapvetően a szórakozóhelyek odafigyelésén múlik, és egy sztenderdizált, minősített rendszer révén valósul meg. A program részeként egy minősítési és védjegy-rendszer is kialakításra került, amely biztosítja a szolgáltatások minőségét. Ezt a modellt nemcsak Veszprémben, hanem Magyarország és Európa más részein is szeretnék alkalmazni.
Wéber László, KEF
Dr. Virányi Judit, az Alkohol-Drogsegély Ambulancia vezetője a veszprémi Haszkovó lakótelepen található Napsugár Klub működéséről és sikereiről beszélt. A klub budapesti mintára született meg, és célja, hogy az utcán csellengő fiatalokat összefogja, és hasznos tevékenységekkel foglalja le, például az iskola utáni órákban. Veszprémben elsőként egy belügyminisztériumi pályázat segítségével alapították meg a klubot, melynek működését később az EKF és most a város önkormányzata támogatja. Igyekeznek a lakótelepi fiatalságot megcélozni, hogy irányított tevékenységgel tölthessék a szabadidejüket.
Virányi Judit elmondta: ezeknél a fiataloknál megfigyelhető, hogy a családi- és nevelési hiányosságok miatt elmaradnak készségeik, nem tudják magukat megfelelően kifejezni, nem tudják értelmezni a bennük zajló érzelmi folyamatokat, így a konfliktusokat sem tudják megfelelően kezelni.
Virányi Judit
A problémákat éppen ezért sokszor úgy oldják meg, hogy mindenféle szerekhez nyúlnak. Az ambulancia vezetője úgy véli, Veszprém alapvetően jó város, de sok fiatal így is az utcán éli az életét az iskola után. A klub munkanapokon van nyitva, két munkatársuk folyamatosan jelen van, figyelemmel kíséri a gyerekeket, és beszélget velük. Ezek a felnőttek a hiányzó példakép szerepét töltik be az idejáró gyermekek életében, hogy ne csak negatív viselkedésformákat lássanak.
A klub zenei- és sporteszközökkel egyaránt felszerelt, és próbálják a média- és internethasználatot minél jobban visszaszorítani. A klubba bárki ellátogathat, a gyerekek- illetve fiatal felnőttek is maguktól érkeznek – jelenleg összesen több, mint 100 gyermek jár ida -, olyanok, akik általában addikcióktól átszőtt családokból származnak: az életükben a dohányzás, alkohol és kábítószer sokszor együttesen is jelen van.
A klub munkatársai és a foglalkozások próbálják a fiatalokat afelé terelni, hogy az indulatokat többek között mozgással is le lehet vezetni, vagy segítő beszélgetések során. Egyéni és csoportos órákat is tartanak, van önismereti és drogprevenciós klub is, illetve az egészséges életmódra rásegítő beszélgetések.
A harmadik előadó, Futtató Norbert r. alezredes a drogprevencióról és keresletcsökkentésről osztott meg részleteket a rendőrségi munkában. A rendőrség drogprevenciós munkája összetett, mivel számos szakvonalat és tevékenységet foglal magában, amelyeket a jogszabályok keretein belül végeznek. A prevenció egyik nehézsége, hogy a rendőrség nemcsak felvilágosítást nyújt a szerhasználat tüneteiről és megelőzéséről, hanem a kínálatcsökkentés terén is aktívan részt vesz, például felderítéssel és terjesztők beazonosításával. Az iskolai bűnmegelőzési tanácsadók, akik komoly képzéseken és szűrőkön mennek keresztül, kiemelt szerepet játszanak a drogprevencióban. Az iskolai jelenlétük lehetővé teszi, hogy a diákokat közvetlenül, biztonságos környezetben érjék el és támogassák őket. A rendőrség emellett együttműködik a civil szervezetekkel, hogy hatékonyabban kezelje a drogprevenciót, és részt vesznek különböző oktatási és bűnmegelőzési programokban is. Számos pályázatot és vetélkedőt szerveznek, például rajzpályázatokat és drogprevenciós versenyeket, hogy minél szélesebb körben tudják elérni a fiatalokat.
Végezetül Tessék viselkedni! címen a tanácsadási módszertan fejlesztése a játékfüggőségre témában tartott előadást dr. Szabó József addiktológus. Az előző évszázadban, a XX. században, az antropológia számára a legnagyobb kihívást a kémiai addikciók jelentették.
A XXI. században azonban ezek mellett megjelentek a digitális addikciók is, amelyeket viselkedési addikciók közé sorolhatunk. Ezek a digitális addikciók nem váltják fel a kémiai addikciókat, hanem mellettük, egyre növekvő gyakorisággal jelennek meg.
Ide tartozik az internetfüggőség is, amely diagnózisa már a századforduló környékén megszületett. A technológiai fejlődés és a digitalizáció felgyorsulása miatt egyre több digitális tartalom jelenik meg, amelyek fogyasztása viselkedési addikciót okozhat. Ezeket addikcióknak nevezzük, mert több közös jellemzőjük van a kémiai szer addikciókkal.
Minden addikcióban érvényesül a húzás vagy a lökés mechanizmus. A húzás mechanizmus érzelmi hiányállapotból való elmozdulást jelent, míg a lökés mechanizmus normál állapotból pozitívabb, eufórikus állapot felé való törekvést jelenti. Mindkét esetben megfigyelhető a tolerancia és a dependencia jelensége. A tolerancia azt jelenti, hogy egyre többet kell használni az adott szert vagy tevékenységet a kívánt hatás eléréséhez, míg a dependencia megvonási tünetekkel jár. Viselkedési addikcióknál ezek a tünetek inkább pszichés jellegűek, mint például lehangoltság, szorongás és agresszió.
A viselkedési addikciók minden más rekreációs tevékenységet és fontosabb funkciókat háttérbe szoríthatnak, és szövődményekkel járnak. A kóros játékszenvedély, amely korábban lóversenypályákon, kártyaasztaloknál és kaszinókban jelent meg, napjainkban átkerült az online térbe.
Az online kaszinók világa, a közösségi oldalak, online videojátékok, online szerencsejátékok és a streamelhető sorozatok mind potenciális forrásai lehetnek a digitális addikcióknak. A Covid-19 járvány alatt a fiatalok egyre több időt töltöttek a számítógép előtt, mivel a természetes társas kapcsolatok korlátozottak voltak.
Egy öt évvel ezelőtti átfogó magyar kutatás szerint a viselkedési és digitális függőségek gyakorisága növekszik. Egy nemrég végzett szondázás jellegű felmérés során megállapították, hogy a válaszadók 77,4%-ának több okos eszköze is van, és 52%-uk napi 6 vagy több órát tölt videojátékozással. A közösségi médiával kapcsolatban a válaszadók 45%-a napi 2-3 órát, míg 6%-uk napi 6 órát tölt ilyen platformokon. Az online streameléssel kapcsolatban is növekvő függőségi tendenciák figyelhetők meg.
Az online fogyasztás csökkentésére irányuló törekvések ellenére sok válaszadó problémaként érzékeli az online eltöltött időt, és szeretné csökkenteni azt. Az offline eltöltött időre vonatkozó kérdésre a válaszadók 50%-a válaszolt úgy, hogy képes lenne egy napot eltölteni internet nélkül. A vizsgálat alapján megállapítható, hogy az internetes fogyasztás hátterében a spontán, természetes emberi kapcsolatok és kommunikáció hiánya rejlik.
A magyar addiktológiai megközelítés rendkívül absztinencia-központú, különösen a szerfüggőségek esetében. Azonban a digitális függőségek esetében nem cél a teljes elvonás, hanem a használat mértékének megváltoztatása.
Egy korábbi addiktológiai módszer adaptálásával, amely rövid intervenciókon alapul, a digitális fogyasztás kockázati szintjeit és az ezekhez kapcsolódó beavatkozásokat célozzák meg. A módszer különböző kockázati szinteket állapít meg, és a megfelelő beavatkozásokat javasolja, beleértve az alacsony kockázatú használat esetén az egyszerű tanácsadást, a kockázatos használat esetén rövid tanácsadási folyamatot, és az ártalmas használat esetén szakellátásba irányítást.
Az alváshigiéné is fontos szerepet játszik a digitális függőségek kezelésében, mivel a kialvatlanság súlyos problémákat okoz a tanulásban és a mindennapi életben. Az alváshigiénés tanácsadás és az ésszerű digitális eszközhasználat korlátozása segíthet a problémák kezelésében.
