A Magyar Honvédség toborzóprogramja kicsit olyan, mintha egy cég profi HR-részlege szervezte volna meg. Adott egy fontos és azonosulható üzenet, de ami még fontosabb, azok az emberek, akik csatlakoznak ehhez nem csupán egyszerű statisztikai számjelként vannak nyilvántartva, hanem a honvédség számos emberi, civil tényezőt is szemmel tart, amikor valaki tartalékos katonának áll. De, hogy pontosan mik ezek, arra mindjárt rátérünk, előtte viszont Soós Gyula alezredes gyorstalpalójával érdemes megismerni a magyar haderőt alkotó komponensek mibenlétét.
„Egyrészről itt vagyunk mi, a hivatásos és szerződéses haderő tagjai, akik professzionális szinten szolgálatot teljesítő katonákból állnak, akiknek munkája, hivatása, megélhetése a Magyar Honvédséghez kapcsolódik. Ezt a munkát egészítik ki a területvédelmi tartalékosok, akik az egész országot lefedik. Helyben toborozzuk őket, helyben történik a kiképzésük. Majd azt követően ugyanott, vagy ahol ők szeretnék teljesíthetnek szolgálatot akkor, amikor idejük a polgári életük mellett engedi. Gyakorlatilag ugyanazt a munkát végzik, mint a hivatásos és szerződéses katonák, csak nem napi szinten.” – Mondta a Toborzó Központ vezetője.
Visszakanyarodva a sorkatonaság korszakához, akkoriban nem volt szokatlan, ha egy katonát a lakhelyéhez képest az ország másik végébe vezényeltek, ez viszont mára átalakult a tartalékosok esetében is, sőt, teljesen eltűnt a rendszerből, ami szintén nem véletlen. „A területvédelmi erők szíve és motorja a jó tartalékos katona, aki motivált, szereti a hazáját és kiválóan ismeri azt az országrészt, ahol él és szolgál.” – Magyarázta Soós Gyula.
A Magyar Honvédség „Szeretem, megvédem!” címmel indított országos kampányt, hogy minél több emberrel, főleg a fiatalokkal is megismertesse a tartalékosságban rejlő lehetőségeket, amik áldozatvállalás helyett sokkal inkább a lehetőségekről szólnak.
„Tartalékosnak lenni olyan katonai szolgálat, amely összeegyeztethető a civil élettel. Tehát munka és felsőoktatási tanulmányok mellett is lehet bárki területvédelmi tartalékos. A jelentkezők a katonai felkészítések során olyan elméleti és gyakorlati tudásra tesznek szert, amely nem csupán számukra ad a civil életben is hasznosítható ismereteket, de az ország védelmi képességét is jelentősen növeli. A tartalékos egyfajta kapocs a társadalom egésze és a honvédség között, szolgálatukat pedig anyagilag is megbecsüljük.” – Magyarázta az alezredes.
Szóval, aki tartalékos katonának jelentkezik és elvégzi az öthetes alapkiképzést – amit egyébként megtehet egyhuzamban is, vagy, ha élethelyzete ezt nem engedi meg, akkor akár hétvégéken is – akkor ő maga döntheti el, hogy a honvédségen belül milyen területen szeretne tartalékos szolgálatot teljesíteni. Ez pedig a logisztikától kezdve a műszaki területeken át a toborzásig, vagy a hagyományőrzésig bármi lehet az egyéni ambíciók és képességek alapján. Ráadásul, ahogy korábban Soós Gyula is említette, mindezt a saját lakhelyének közelében teheti meg. A honvédelmi miniszter is úgy fogalmazott, az a cél, hogy a tartalékosok is már a kiképzésük alatt minden este a saját családjukhoz mehessenek haza, idézte fel Soós Gyula a minisztert.
Tartalékos katonának bárki jelentkezhet, aki magyar állampolgár és van bejelentett lakcíme az országban, elmúlt tizennyolc éves és még nem töltötte be a hatvanöt életévet, megfelel az orvosi feltételeknek és büntetlen előéletű. Legegyszerűbben az Irány a sereg karrieroldalon, vagy személyesen a hozzá legközelebb eső toborzó irodában teheti ezt meg, mint amilyen a veszprémi is a Jutasi úton.
A tartalékos katonák ötéves szerződést kötnek, ezután dönthetik el, hogy az adott területvédelmi ezreden belül – az országban hét ezred van – milyen területen szeretnének szolgálni.
Mindezért pedig különböző mértékű juttatásokat is ad a Magyar Honvédség, aminek rendszerét és összegeit éppen július 1-től alakították át.
A területvédelmi tartalékosok a szerződés megkötésekor - a próbaidő lejártát követően - bruttó 150 ezer forint egyösszegű szerződéskötési díjat kapnak, legalább kétéves tartalékos szolgálat vállalása esetén. A szerződés megkötése után a tartalékos katona a szolgálati viszony fennállása alatt minden szolgálatban eltöltött év után bruttó 600 ezer forint rendelkezésre állási díjra jogosult, amelyet havi 50 ezer forintos kiutalásokkal kap meg.
Bruttó 500 ezer forint toborzópénz, afféle „ajánlási bónusz” jár annak a katonának, akinek közreműködésével – ajánlásával - a legénységi állományba kerülő szerződéses állományú vagy területvédelmi tartalékos katona az alapkiképzés teljesítését követő hat hónapon túl is szolgálati viszonyban áll.
A felsőoktatásban, illetve a szakképzésben tanuló nagykorú fiatalokat versenyképes ösztöndíjakkal várják, elköteleződési szándékuk mélységétől függően havi 110-350 ezer forint közötti összeggel.
Érdemes arra is kitérni, hogy mit jelent a hétköznapokban egy civil ember életében az, ha egyébként a honvédség tartalékos katonája. Soós Gyula elmondta, hogy évente ez csupán hét nap kötelező szolgálatot jelent. Viszont ebben az esetben is van mozgástere a tartalékosoknak, hiszen, ha valamilyen okból – munkahelyi, vagy családi ügy miatt – nem tud az adott időintervallumban eleget tenni tartalékos kötelezettségének, arra az év folyamán máskor is van lehetősége, ha ezt írásban jelezte. Persze nem csupán ebben a hét napban lehet szolgálatot teljesíteni, amit a Magyar Honvédség további juttatásokkal honorál.
Óhatatlanul is felmerül a kérdés, hogy a szomszédban zajló háború milyen irányba befolyásolja a fiatalok motivációit a katonai hivatással kapcsolatban. Soós Gyula saját tapasztalataikból kiindulva elmondta, hogy bár ritkán, de a közösségi média kommentszekciójában találkoznak olyan megnyilvánulásokkal, amik szerint kockázatos ma katonának állni az országban. Valójában ők egészen másképpen látják a helyzetet, ezzel kapcsolatban pedig ismét az ország vezetését idézte, hiszen a honvédelmi miniszter és a miniszterelnök is többször határozottan kimondta, hogy magyar katonák nem vesznek részt háborúban, még a hivatásosok sem, így ugyanez érvényes a tartalékosokra is természetesen.
„Miniszter úr is elmondta, hogy vannak országok, akik komolyan gondolkodnak a sorkatonaság visszaállításán, de Magyarország nem ilyen. Mi azt mondjuk, hogy ez egy önkéntes szolgálat, akár hivatásos, szerződéses, vagy tartalékos formában csatlakozik valaki. És a honvédségben azt csinálhatják, amit szeretnek, ami érdekli őket, amiben jók. A civil életben szerzett szakértelmet pedig kiválóan lehet kamatoztatni a honvédségen belül is, de ez fordítva is igaz, nálunk is elsajátítanak olyan kompetenciákat, ami pedig a civil életben az egyenruhán túl lehet hasznos valakinek.”
