Létezett egy Sürgöny című lap a 19. század derekán, ebben jelent meg egy cikk 1866-ban, miszerint Erzsébet királyné, a magyarok Sisije azon a nyáron Balatonfüreden fog nyaralni. Több sem kellett a korszak arisztokráciájának, rohamtempóban elkezdték fejleszteni a Balaton szolgáltatásait. Ranolder püspök például egy kastélyt építtetett Csopakon, de fejlesztették a siófoki vasútállomást is, a főurak pedig vitorlásokat vásároltak és hozattak a Balatonra, hogy a királynénak lehetősége legyen a tó habjain kikapcsolódni, természetesen a főurak vitorlásain.
Akkoriban a vitorlások látványa szokatlan volt a Balatonon. Sőt, néhány gőzhajón és halászhajón kívül nem szelte semmilyen jármű a hullámokat. Az első nagyobb hajó is csupán néhány tíz évvel korábban jelent meg. 1797-ben a Festetics család készíttette el holland és olasz hajóácsokkal a Phönix nevű hajújukat, amin a kor nemességét sétahajóztatták a vízen. A Phönix hatalmas hajónak számított a korban, 16 evezős, 31,5 méter hosszú jármű volt, amin ötven fős legénység szolgált. Akkora vitorlái voltak, hogy fordulni is nehezen tudott, ezért volt szükség az evezőlapátokra is, hogy segítsék a hajó navigálását.
A Phönix korabeli ábrázolása
Visszatérve Sisi balatoni nyaralásának híréhez, hobbisportként olyan gyorsan népszerű lett a vitorlázás, hogy egy évvel később már létre is hozták a Balaton-Füredi Yacht Egyletet két Széchenyi, Béla és Ödön hathatós támogatásával.
Az első versenyt is ekkoriban rendezték, amin csupán néhány vitorlás indult el, viszont nem sokkal később már közel száz ilyen hajó ringatózott a Balatonon, köszönhetően a felépített balatoni hajógyárnak.
A Balaton szerepe a magyar társadalomban aztán szép lassan kezdett átalakulni. Miután a trianoni békediktátum után az ország elvesztette tengerpartját, a tó adta szabadidős lehetőségek felértékelődtek a polgárság körében is, a középosztály is rátalált.
Fortepan / Flanek-Falvay-Kováts
Ez a növekvő figyelem és a vitorlássport töretlen népszerűsége hívta életre 1934-ben az első Kékszalag versenyt a tavon a Hungária Yacht Club szervezésében. Akkor azzal a céllal indították el, hogy hajótípustól függetlenül bárki elindulhasson rajta és lehetősége legyen elnyerni azt a bizonyos szalagot, aminek kék színe a tengerjárók hagyományából ered. Volt idő, amikor a leggyorsabb hajók viselhették árbócukon ezt a szalagot, később ezt átvették a gőzösök és a vitorlások is.
Kezdetben kétévente tartották meg a versenyt, ahol az óramutató járásával megegyező irányban, Balatonfüredről indulva és Balatonkenesénél fordulva a déli-part mentén kellett haladni, majd egy keszthelyi forduló után ismét Füreden érjenek célba, közel 160 kilométert megtéve. Ez az irány és a táv sem változott az évtizedek alatt.
Fortepan / Somlai Tibor
A II. világháború idején nem tudták megszervezni, de 1947-től ismét versenyre keltek a vitorlások. Sokáig tartotta magát egy 1955-ben felállított rekord, akkor a Nemere II. nevű cirkáló 10 óra és 40 perc alatt teljesítette a távot, ezt csupán 2012-ben sikerült megdöntenie a Fifty-fifty-nek. Azóta aztán ezt megjavítva, 2023-ban ismét a Józsa Márton által kormányzott katamarán nyert elképesztő, 05:03:56 órás idővel.
A Kékszalagot egyébként 2001 óta már évente rendezik meg viszont a kezdetek óta tartja magát az a hagyomány, hogy mindig azon a júliusi hétvégén rendezik meg, ami a legközelebb esik a holdtöltéhez. Ennek praktikus okai is voltak, hiszen főleg kezdetben sok hajó éjszaka is szelte a habokat, a dagadó Hold pedig segített a tájékozódásban.
A Fifty-fifty (forrás:hajozas.hu)
Mára a Kékszalag Európa egyik legelismertebb és legnagyobb presztízzsel bíró vitorlásversenye lett a Balatonon. Ironikus, de az a hír, ami elindította a balatoni vitorlázás fejlődését, miszerint Sisi itt tölti a nyarat végül kiderült, hogy kacsa volt.
