Az elemzés négy korosztályba csoportosította a hazai felnőtt népességet: a baby boomerekhez az 1964-ig, az X generációhoz az 1965-1979 között, az Y generációhoz az 1980-1994 között, a Z generációhoz pedig az 1995-2006 között születetteket sorolta. A kutatás elsősorban azt vizsgálta, hogy az adott korcsoportok mekkora arányát érték el az egyes médiaplatformok, valamint, hogy az elért közönség mennyi időt töltött ezek fogyasztásával.
Illusztráció: Eric Nopanen on Unsplash
Rádió: otthon, hagyományos készüléken hallgatjuk
A rádió az elemzett negyedévben egy nap átlagosan 5,4 millió embert ért el; a legnagyobb arányban a baby boomerek hallgattak rádiót, a fiatalabb generációk felé haladva pedig a korcsoportok egyre kisebb hányadát volt képes megszólítani a platform, ugyanakkor a Z generáció tagjai több időt töltöttek rádióhallgatással, mint az Y generáció. Az is megfigyelhető, hogy minél fiatalabb egy korcsoport, annál inkább az online rádióhallgatást preferálja a hagyományos rádiózással szemben, ennek ellenére a legfiatalabbak körében is a hagyományos rádiózás maradt a legnépszerűbb fogyasztási mód.
Csak az Y generáció tagjaira igaz, hogy leginkább autózás közben hallgatnak rádiót, a többi generációnál az otthoni rádióhallgatás maradt a rádióhasználat legnépszerűbb formája.
Televízió: a fiatalokat egyáltalán nem érdekli
A vizsgált időszakban televíziót napi szinten átlagosan hatmillió ember nézett az országban, de mind az elérés, mind a televíziónézéssel töltött idő tekintetében kijelenthető, hogy a fiatalabb generációkat egyre kevésbé tudja megszólítani a tévé. A legtöbb időt a baby boomerek töltötték a képernyők előtt, náluk nem volt számottevő különbség a hétköznapi és hétvégi televíziófogyasztás között sem, hétvégente csupán 14 perccel tévéztek többet. Ezzel szemben az X generáció hétvégente 91 perccel, vagyis 24 százalékkal töltött több időt tévénézéssel, mint hétköznap. Az Y generációnál ez a növekedés 21,2, míg a Z generációnál már csak 11,7 százalék volt, ami
azt jelzi, hogy a legfiatalabbak akkor sem tévéznek sokkal többet, ha a pihenőnapjuk ezt lehetővé teszi.
A médiahatóság vizsgálata alapján a fiatalabbakat különösen nehezen érték el a televíziós hírcsatornák, vagyis azok az adók, amelyeknek a fő profilja a tájékoztatás, hírközlés; csaknem az összes generációt a rádió érte el a legkisebb arányban, a Z generáció körében azonban a televízió alulmúlta a rádió elérését.
Illusztráció: Muhammed ÖÇAL on Unsplash
Internet: kevesebb idős használja, de ők több időt töltenek vele, mint a fiatalok
Bár az internet a baby boomereket érte el a legkisebb arányban, ők töltötték a legtöbb időt a platformon. Az internetes hírportálokat is a legidősebb generáció látogatta a legkisebb arányban, ugyanakkor ők voltak a leginkább rendszeres fogyasztói ezeknek és ők töltötték a legtöbb időt is a böngészésükkel. A fiatalabbakat ugyan nagyobb arányban érték el az online híroldalak, de alacsonyabb volt közöttük a rendszeres látogatók aránya. A teljes népesség átlagosan 14 percet töltött ezen portálok olvasásával, de megfigyelhető, hogy minél fiatalabb egy generáció, annál kevesebb időt szánt erre:
a baby boomerek átlagosan napi 21 percig böngészték a hírportálokat, míg a Z generáció tagjai csupán napi hat percig.
A felmérés eredményei alapján jelentős generációs különbségek figyelhetők meg a médiafogyasztás terén: az idősebb generációk a hagyományos médiát, míg a fiatalabbak inkább az újmédiát és az online teret részesítik előnyben. Az egyes generációk médiafogyasztási szokásait nagymértékben befolyásolja, hogy szocializációjuk során milyen technológiák voltak elérhetőek, a Z generáció tagjai például már az internet korszakában nőttek fel, ahol szabadon választhattak, milyen tartalmat szeretnének fogyasztani, a hagyományos médiaplatformok ezért jellemzően kevésbé tudják megszólítani őket - állapították meg az elemzésben.
Illusztráció: congerdesign from Pixabay
Kitértek arra, hogy a generációs tendenciák hatására a hagyományos médiumok folyamatosan keresik a fiatalabb célcsoportok megszólításának és a lehető legtöbb ember elérésének lehetőségét, a rádióadókra így például egyre jellemzőbb, hogy podcast vagy videós formában is elérhetővé teszik a műsoraikat online. Ezekből sokszor rövid, kivágott részeket készítenek, amelyeket a közösségi médiafelületeken terjesztve próbálják elérni a legfiatalabbakat. A különböző tévés és rádiós tartalmak mind változatosabb online megjelenésével a hagyományos média és az újmédia közötti határvonal egyre inkább elmosódni látszik, ebben azonban nem az egyes platformok elöregedése figyelhető meg, hanem a tartalmak többféle formában és csatornán történő, személyre szabott megjelenése - áll a közleményben.
