Júliusban változatlan maradt a GKI-konjunktúraindex értéke. Az Európai Unió támogatásával készített felmérés szerint a fogyasztói bizalmi index csökkent, az üzleti bizalmi index emelkedett - ennek eredője a konjunktúraindex stagnálása. A lakosság 2009 májusa óta szinte töretlenül emelkedő, majd a választásokkal is összefüggésben az idei nyárelőre különösen sokat javuló várakozásai június legelején, a forint-árfolyam zuhanása előtt érték el csúcspontjukat. Ezt követően júliusban már kissé a májusi szint alá csökkent az index értéke. Az üzleti várakozások javulása viszont júliusban is folytatódott, s az index értéke már kedvezőbb a válság kirobbanása előtti szintnél.
Az üzleti szférán belül júliusban a kereskedelmi és szolgáltató cégek várakozása jelentősen, az iparvállalatoké kissé emelkedett, az építőipariak pedig lényegében stagnáltak. Az iparban a következő három hónapra vonatkozó termelési kilátások és a teljes rendelésállomány megítélése is javult az előző hónaphoz képest.
Az iparban és az építőiparban valamelyest javult a foglalkoztatási szándék, s az iparban a létszámbővítést tervezők száma, ha minimálisan is, de meghaladta az elbocsátást tervezőkét. A szolgáltató cégeknél a javulás kisebb, a kereskedelemben pedig nem volt változás. A lakosság munkanélküliségtől való félelme kissé emelkedett. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése az iparban és az építőiparban javult, az előbbinél az optimisták és pesszimisták aránya már nem áll messze egymástól. A kereskedelemben és a szolgáltatói szférában valamint a lakosság körében viszont e téren némi romlás következett be.
A GKI fogyasztói bizalmi index értéke a 2009. áprilisi mélypont után markáns növekedésnek indult és egészen 2010 júniusáig töretlen javulást mutatott. Ezzel az index értéke jelentősen meghaladta a recesszió kirobbanását megelőző szintet, s megközelítette a négy évvel ezelőtti választás idején mért magasságot. Júliusban azonban valamelyest a májusi alá csökkent a bizalmi index. A legnagyobb mértékű visszaesés az ország gazdasági helyzetére vonatkozó 12 havi várakozásokban következett be, de jelentősen csökkent a lakosság optimizmusa a saját pénzügyi helyzetének jövőbeli alakulására és a várható megtakarítási képességére vonatkozóan is.
Érdekes, hogy az elmúlt bő évben a fogyasztók saját pénzügyi helyzetük és a magyar gazdaság általános helyzete esetében is elsősorban a jövőt látták egyre optimistábban, az elmúlt időszak megítélése ennél sokkal kevésbé javult. 2010 júliusában pedig főleg a jövővel kapcsolatos optimizmus csökkent a lakosság saját pénzügyi és az ország általános gazdasági helyzetével kapcsolatban is.
