– Milyen jelentőséggel bír a Munkácsy tárlat Veszprém kulturális életében?
– A nagyközönség számára Munkácsy Mihály neve és néhány műve igazán ismert, és a közönség részéről régi vágy, óhaj volt, hogy legyen Munkácsy tárlat Veszprémben. A nagy Munkácsy kiállítás-sorozat 2005-ben indult a Nemzeti Galériában, ahol közel 120 művet mutattak be. A Csikász Galéria léptéke miatt mi más típusú kiállítást szerveztünk, de olyat, amely Munkácsy életművének teljes keresztmetszetét bemutatja.
Hegyeshalmi László
– A Csikász Galériában látható Pákh Imre-féle gyűjtemény milyen színvonalú darabokból áll?
– Abszolút jó minőségű, első osztályú gyűjteményről beszélhetünk, amely történetileg is áttekinti a Munkácsy életművet, és emellett megtalálhatók benne a festőművész legfőbb alkotásai, mint például az Ásító inas vagy a Krisztus Pilátus előtt egy változata.
– A kiállítás mennyire kapcsolódik a Veszprémi Ünnepi Játékokhoz?
– A tárlat az Ünnepi Játékok kísérőrendezvénye. Mészáros Zoltán felvette a kapcsolatot Derecskei Andreával – a székesfehérvári kiállítás szervezőjével és menedzserével –, és rajta keresztül került az anyag Veszprémbe. Személy szerint – mint a kiállítás szakmai vezetője – részt vettem a művek kiválogatásában, az installáció közös kitalálásában. Magyarul a Művészetek Háza adja a projekt szakmai részét, a költségeket pedig az Ünnepi Játékok Kft., illetve Derecskei Andrea cége vállalta magára. Veszprém önkormányzata is támogatta anyagilag a kiállítás megvalósítását, ezért ősztől a veszprémi általános és középiskolás diákok szervezett csoportokban ingyenesen megtekinthetik a tárlatot, amely október 10-ig látható.
Derecskei Andrea és Mészáros Zoltán a festmények érkezésekor
– Milyen feladatokat, nehézségeket támaszt egy ilyen jellegű kiállítás megszervezése?
– Szerencsére a galériában rendelkezésre áll az a biztonsági rendszer, amely ma már elengedhetetlen egy modern galériában – gondolok itt az elektronikus és a mechanikus védelemre. Új installációt építettünk a kiállításhoz, illetve meg kellett oldani az optimális hőmérséklet és a levegő megfelelő páratartalmának biztosítását. A műemléképület korábbi felújításnál nem volt lehetőség olyan klímarendszert kiépíteni, ami egy korszerű galériában előírás, így mobil klíma- és páraelszívó (valamint párásító) berendezéseket kell alkalmaznunk a képek megóvása érdekében.
– Milyen koncepció alapján épült fel a tárlat?
– Nem kronológiai sorrendben megyünk végig a Munkácsy életművön, hanem inkább azokat a témákat különítettük el a kiállítás egységeiben, amelyek jellemzőek a művészre. Az első teremben a portréfestészet került előtérbe – ez azért is fontos, mert a portrékkal indult Munkácsy pályája, és hosszú időn keresztül megélhetési forrása is volt egyben. Itt látható az Ásító inas egy változata, valamint egy önarckép is, de akad két olyan alkotás is, amelyet a tanítványok festettek a mesterről – Hans Temple képe, és egy kicsi, de nagyon szép Rippl-Rónai alkotás. Munkácsy rengeteg tanulmányt, előtanulmányt készített főleg a figurális képeihez – ezek közül válogattunk ki néhányat az első terem portréihoz.
– Mit tekinthetünk meg a következő egységben?
– A második terem a bibliai témákhoz kapcsolódik. A központi kép a Krisztus Pilátus előtt című mű, amely a nagy Krisztus-trilógia egyik előtanulmánya. Úgy gondolom – de ez elég szubjektív –, hogy ez az alkotás sokkal frissebb, festőibb, mint a végső, monumentális, nagy festmény. Emellett természetesen ebben a teremben is láthatunk igazán szépen kidolgozott előtanulmányokat.
– Milyen viszonyban volt Munkácsy a tájképfestészettel?
– A művész saját írásaiból tudható, hogy önmagában a tájképet mint műfajt nem sokra becsülte, neki a táj ürügy volt, hogy valamilyen figurát vagy jelenetet elhelyezzen benne. Ha megnézzük a harmadik terem képeit, látható, hogy tájba helyezett jelenet például a Cigánytábor, az Eltévedt gyermek, a Téli út – amely a Poros út téli változata –, valamint Isaszegi csata is. Találunk a többi mellett egy igazi tájképet is, ráadásul ez a kiállítás legkisebb darabja. Ez a legkedvesebb képem, ugyanis ezekben a kis alkotásokban nincs semmiféle bizonyítási vágy, egyfajta ujjgyakorlatnak tekinthetők, és látszik az a fajta frissesség, ami benne van az egész életműben.
– Mi az oka, hogy a következő teremben nem is festmények láthatók?
– A korábbi Munkácsy kiállításokat is gyakran kísérte fotótörténeti anyag, illetve személyes relikviákat állítottak ki. Mi a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum fotótörténeti gyűjteményének egy részét hoztuk el Veszprémbe. Ez azért izgalmas, mert belepillanthatunk Munkácsy életébe, másrészt pedig megtapasztalhatjuk, hogy Munkácsy használja a fotót – a fiatal médiumot – az alkotáshoz, a vázlatok készítéséhez. Láthatunk itt hét képet, amelyek a Siralomház tanulmányaihoz készültek, illetve a Krisztus Pilátus előtt című alkotás színházként megrendezett és lefotózott életképét is kiállítottuk. Hogy átélje Krisztus szenvedéseit, Munkácsy fölfeszítteti magát a keresztre – igazi különlegesség az a felvétel, amelyik ezt a pillatatot örökíti meg.
Munkácsy a kereszten
– Hatalmas hangulati váltás fogad minket a kiállítás utolsó egységében!
– A szalonképek és a párizsi tájképek gyönyörűek, de másfajta érzésvilág, karakter érződik az alkotásokból. A párizsi szalonképekkel kapcsolatban Munkácsy kritikusai azt fogalmazzák meg, hogy a művész egyszerűen elszakad az őt jellemző világtól. De ne felejtsük el, hogy milyen divatos műforma volt ez a korabeli Párizsban, és érdekes, hogy Munkácsy elismertségéhez ezek a képek is hozzájárultak, hiszen azonnal magángyűjteményekbe, múzeumokba kerültek.
– Az előtér mindig fontos helyszín a kiállítások esetében. Most is?
– Igen, az előtérben három kiemelkedő művet láthatunk: a Szántás Colpachon a XIX. századi magyar tájképfestészet egyik csúcsdarabja, a másik két kép pedig a gyakran feldolgozott mosóasszony témát jeleníti meg, s érződik bennük az olasz és francia tájképfestészet íze.
– Mint művész és befogadó milyen véleménnyel van Munkácsy munkásságáról?
– Korábban bizony ambivalens viszonyom volt Munkácsyval, de most, hogy rengeteget dolgoztam a képeivel, és újra belefúrtam magam az életműbe, fontos dolgok átértékelődtek bennem, mondhatni újra fölfedeztem magamnak Munkácsyt, aki valóban rendkívüli tehetséggel rendelkezett, és különleges életutat futott be. Szociológiai értelemben például Munkácsy az egyik első modern művész, ugyanis menedzsere, impresszáriója volt, jól bánt a médiával, a nyilvánossággal – ebben persze nagy szerepe volt feleségének, Cécile Papier-nak is. Művészként megragad, hogy hihetetlen érdekes részletek bújnak meg a képekben. Ha közelre hajolunk, kiderülhet, hogy a messziről realista részlet két ecsetnyom csupán. Nos, ez az igazi festői nagyvonalúság.
– Mitől lesz igazán egyedi a veszprémi Munkácsy tárlat?
– Az a különlegessége, hogy majdnem olyan terekben láthatók a művek, amilyenekben a XIX. században, és van egyfajta intimitása, például egész közelről meg lehet őket nézni – nem úgy, mint például egy nagy múzeumban. Pákh Imre – a gyűjtemény tulajdonosa – szerint az összes múzeumigazgatót el kellene hozni Veszprémbe, hogy lássák, ilyen kis térben is lehet igazi minőséget képviselő kiállítást rendezni.
