Görög Ibolya, aki hosszú éveken át volt a magyar legfelső politika protokoll-tanácsadója, azóta pedig egyetemen oktatja mindezt, valamint számos cégnek és szerveteknek dolgozik szintén tanácsadóként nem csak tudásáról és tapasztalatáról híres, de szókimondó, a humort sem nélkülöző előadásmódjáról is.
Kedden a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamarában tartott előadásában mindkettőről tanúbizonyságot tett. Habár a rendezvény elsősorban a helyi vállalkozóknak volt meghirdetve, az ott elhangzottak többsége mégis a hétköznapi életben is hasznos tudással vértezte fel a jelenlévőket az egyszerű szociális interakciók kapcsán.
Hiszen például e-mailt mindenki küldött és fogadott is már. És valószínűleg arra is volt példa, hogy egy ilyen elektronikus levélre csak napokkal később válaszoltunk, ami viszont az egyik legnagyobb otrombaság, hiszen ahogy Görög Ibolya elmondta, illik huszonnégy órán belül válaszolni, ha mást nem, akkor annyit, hogy érdemben a megkeresésre csak X nap múlva tud a címzett reagálni.
Vagy amikor valaki beszéd közben látványosan vét a magyar nyelvtan szabályai ellen – és itt a szobába, vagy szobában különbsége csak a jéghegy csúcsa – az olyan a protokollszakértő szerint, mintha az illetőnek szájszaga lenne.
Érdemes egyébként az esti híradókban a külpolitikai rovatot árgus szemekkel figyelni, ezt teszi Görög Ibolya is, aki veszprémi előadásában rávilágított néhány olyan figyelmetlenségre, protokolláris bakira, ami a legfelsőbb körökben is előfordul, ráadásul nem csak Magyarországon.
Például egy tárgyalóasztalon jobb esetben nincs más, csak az előre kikészített víz, valamint tiszta, száraz poharak. Pogácsa, aprósütemény, virágdísz nem szabadna, hogy ott legyen. De a kávét is illik a tárgyalás első tíz percében felszolgálni, három cukorral a csészealjon és kevés tejjel, kiskanállal.
Szintén visszatérő hiba, főleg politikusoknál az, amikor egy szalagátvágásnál a végén hagyják, hogy a nemzeti színű szalag a földre essen. Görög Ibolya elmondása szerint nemzeti jelkép nem érhet a fölhöz, erre a szervezőknek mindig figyelni kellene, de az is súlyos baki, ha például fordítva tartanak egy zászlót, még rosszabb, ha eleve fordítva feszítették ki egy-egy idegen náció delegációjának látogatásakor.
Apropó diplomácia, amikor ellátogatunk egy idegen ország eltérő kultúrájába, akkor illendő az alapvető kulturális szokásokat betartani. Ebbe viszont a vallási tételek nem tartoznak bele, ahogy ugyanerre fogadó félként is figyelni kell, hogy más példát ne említsünk ismét a nagypolitikából, egy izraeli delegációnak nem célszerű disznóhúst felszolgálni vacsorakor.
Görög Ibolya részletesen kitért a köszönés problematikájára is, mert bizony a protokoll szerint számos anomália tapasztalható itt is, főleg a tegezés és magázódás kérdésében. Utóbbi véleménye szerint egyre nehezebben megy a mai huszonéves korosztálynak. A tegeződést egyébként mindig a nő, vagy pedig az idősebb fél ajánlja fel, akivel pedig életünkben egyszer már letegeződtünk, annál örökre ezt a megszólítást kell alkalmazni.
A szakértő hasznos tanácsokat is adott az olyan szituációkhoz, amikor például egy bemutatkozásnál egyszerre mondjuk a nevünket, így pedig nem tud rögzülni a másik fél megszólítása. Ilyenkor nem ellentétes a protokollal, ha rákérdezünk az illető nevére, ahhoz pedig, hogy rögzüljön ez, érdemes a beszélgetés elején sokszor elismételni még a nevét. Kézfogásnál pedig mindig a nő nyújtja először a kezét, de a férfi mutatkozik be elsőként.
Az üzleti élet viszont olykor felülírja ezeket, ahol a férfi és női különbségek nem számítanak, ott a rang határozza meg az elsőbbséget.
Görög Ibolya szerint, ha ezeket az alapvető viselkedési formákat betartja valaki, vagy legalább figyel rájuk, az sokkal sikeresebb tud lenni egy tárgyalásnál, így tehát elmondható, hogy a megfelelő protokoll az üzleti világban pénzre váltható egyszerűen.
