Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2026. június 17. Laura
Veszprém
20°C
2026. június 17. Laura
Veszprém
20°C

A magyar nők töredéke jár rendszeresen emlőszűrésre

2024. október 3. 15:32 // Forrás: MTI
A 35 évesnél idősebb magyar nők 44 százaléka még sosem járt emlőszűrésen, a fiatalabb nők körében ez az arány 80 százalék - derült ki az Affidea Magyarország megbízásából készített országos, reprezentatív kutatásból, amelyet a magánegészségügyi szolgáltató kommunikációjával foglalkozó cég csütörtökön közölt.

A kutatás az ultrahangos emlővizsgálatra járás hajlandóságát vizsgálta a 20 és 35 éves nők körében, mivel ennek a korosztálynak javasolt az ultrahanggal történő emlőszűrés. A mammográfiás emlőszűrés a 35 év feletti nőknek javasolt, ezért a kutatás mammográfiára vonatkozó kérdéseit csak ennek a korosztálynak tették fel.

A közleményben "elkeserítő eredménynek" nevezeték, hogy az összes fiatal válaszadó 80 százaléka még sosem járt ultrahangos emlőszűrésen. Az idősebbek körében 44 százalék azok aránya, akik még sosem jártak mammográfiás szűrésen, pedig ők az a korosztály, akiknél magasabb az emlőrák kialakulásának valószínűsége.

Felhívták a figyelmet, hogy az emlőrák a nők leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedése, Magyarországon évente mintegy 7300-7500 új tumort diagnosztizálnak, vagyis minden nyolcadik magyar nő ebben a betegségben szenved. Kiemelték, hogy korai felismeréssel és kezeléssel az emlőrák ötéves túlélési aránya meghaladja a 80 százalékot, ezért a rendszeres szűrővizsgálatok és az önvizsgálat kulcsfontosságú.

Illusztráció: Anna Tarazevich / PexelsIllusztráció: Anna Tarazevich / Pexels

A kutatás szerint szoros összefüggés van az iskolai végzettség és a szűrési hajlandóság között a 35 évesnél fiatalabbak körében. A nyolc általánost végzett, 35 évnél fiatalabb válaszadók 86 százaléka még sosem járt szűrésen, ebből 61 százalék mondta azt, hogy nem is tervezi, hogy elmegy. Minden negyedik válaszadónak viszont szándékában áll szűrésen részt venni. A szakmunkás végzettséggel rendelkezők körében szintén nagyon alacsony a szűrési hajlandóság: majdnem 80 százalékuk még sosem járt emlő ultrahangon, és csak minden ötödik megkérdezett tervezi, hogy elmegy. Az érettségivel rendelkezők 84 százaléka még sosem járt ultrahangos emlőszűrésen, de a megkérdezettek több mint fele tervezi, hogy elmegy.

A fiatal korosztály körében a diplomások között a legalacsonyabb a szűrés elutasítása, mindössze minden ötödik diplomás válaszadó mondta azt, hogy még sosem volt ultrahangos szűrővizsgálaton, és nem is tervezi, hogy elmegy. Körükben a legmagasabb - 28 százalék - azok aránya, akik legalább néhány évente járnak szűrésre - jegyezték meg.

Érdekes eredménye a kutatásnak, hogy nincs jelentős különbség a szűrési hajlandóság és az iskolai végzettség között, ha mammográfiás szűrésről van szó. Még a diplomások körében is csak 62 százalék azon válaszadók aránya, akik legalább néhány évente járnak mammográfiás szűrésre, ami alig magasabb, mint a nyolc általánost végzettek 56 százalékos aránya.

Illusztráció: Gagan Kaur / PexelsIllusztráció: Gagan Kaur / Pexels

Az összes fiatal válaszadó kétharmada állami egészségügyi szolgáltatónál veszi vagy venné igénybe a szűrési lehetőséget, mindössze harmaduk jár magánellátásba. Az idősebbek körében mindössze 17 százalék veszi, vagy tervezi igénybe venni a magánellátást. A összes magánellátásba járó 95 százaléka 30 ezer forint alatt költ a vizsgálatokra.

A kutatás vizsgálta az emlő önvizsgálattal kapcsolatos ismereteket és gyakorlatokat is, mivel az önvizsgálattal jelentősen csökkenthető annak kockázata, hogy későn veszik észre a daganatos elváltozást.

Az összes válaszadó közel harmada sosem végez önvizsgálatot, szintén harmaduk csak nagyon ritkán és 38 százalék legalább évente néhányszor.

A 20-35 évesek körében kiugróan magas - 15 százalék - azok aránya, akik azért nem végeznek önvizsgálatot, mert nem tudják hogyan kell. A 35 felettieknél ez az arány szerencsére nagyon alacsony: mindössze 4 százalék.

Vizsgálták a családi érintettség és a szűrésre járási hajlandóság közti összefüggést is, és - mint írták - "lesújtó eredményekre" jutott. Azoknak a 35 év alatti válaszadóknak, akiknek a családjában volt emlőrákos megbetegedés, több mint 73 százaléka sosem volt ultrahangos emlővizsgálaton, vagyis az esetleges genetikai kockázat sem motiválja őket a szűrésre. A 35 év feletti válaszadóknál is "meglehetősen elkeserítő" adatokat mértek. Azt közölték, hogy az emlőrákos családtaggal rendelkező idősebb válaszadók 37,7 százaléka még soha nem járt mammográfiás szűrésen. Hiába van emlőrákos megbetegedés a családjukban, a 35 év feletti nőknek csupán közel negyede jár évente szűrésre.

A magánegészségügyi szolgáltató ajánlása alapján a nőknek 35 éves kor felett évente ajánlott mammográfiás szűrővizsgálaton részt venni, ezt 45 éves kortól 65 éves korig kétévente népegészségügyi szűrés keretében, ingyenesen is megtehetik.

vehir.hu
további cikkek
Vehír21 podcast: ’Az edzőtermekben azokat becsüljük igazán, akik túlsúllyal is ott vannak velünk’ életmód Vehír21 podcast: ’Az edzőtermekben azokat becsüljük igazán, akik túlsúllyal is ott vannak velünk’ Hogyan kerüljük el, hogy a kondibérlet egy hónap után ne a fiók mélyén landoljon? Milyen sztereotípiák vannak az edzőtermekkel szemben? Lehet-e csak hasból fogyni és mennyi időre van szükségünk, hogy bátran fel merjük venni a fürdőruhát? Ezekről is beszélgetünk a Vehír21 podcast legújabb adásában Péteri Dáviddal, veszprémi személyi edzővel. 2026. június 9. 14:34 A felsőoktatási hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel közélet A felsőoktatási hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel A felsőoktatásban részt vevő hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel - egyebek mellett erre figyelmeztet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatudományi Intézetének legújabb tanulmánykötete. 2026. május 19. 11:01 Miért szorong a modern ember, ha látszólag mindenünk megvan? Mathias Corvinus Collegium Miért szorong a modern ember, ha látszólag mindenünk megvan? Paradox helyzetben éljük a mindennapjainkat. A statisztikák szerint sosem kaptunk még ennyi időt és lehetőséget a sorstól, a modern ember mégis folyamatosan szorong és fáradt. De vajon mi áll a kollektív borúlátás mögött, és miként nyerhetünk vissza akár tizennégy évet is az életünkből? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője a Mathias Corvinus Collegium veszprémi képviseletének rendhagyó, Nemesvámoson tartott előadásán. 2026. május 13. 22:16

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.