Mészáros Zoltán egy személyes felvezetéssel indított, hiszen szülei a Pannon Egyetemen dolgoztak, így Zoltán is az egyetem környékén cseperedett. Később, a nyolcvanas években a Lovassy Gimnáziumba járt, ekkorra datálódik Nagy Karcsi fénykora, aki olyan vendégeket hívott a városba, mint a Kaláka, Hobo, Dés László, Sándor György vagy Esterházy Péter.
Mészáros Zoltán kisebb kutatómunkát végezve felderítette, hogy ismerőseinek telefonjukba hogyan van betáplálva Karcsi neve. Jöttek a vicces megszólítások, a Nagy Káosztól kezdve a Gyalog Kakukkig, hiszen tudvalevő, hogy hatalmas tempóban járta Veszprém utcáit, hóna alatt rengeteg papír, feljegyzés, dosszié.
Ezek a nevek természetesen nem a komolytalankodásra utalnak, csupán arra, hogy Karcsi egy szerethető, mindenki által kedvelt népművelő volt, aki nagyon fontos dolgokat tett a városért: népet művelt, a kultúrát tálcán kínálta. Természetesen ma sincs hiány nagy nevekből, ha a kulturális kínálatot nézzük, de azért hallgatva a Nagy Karcsiról szóló történeteket, és azt, hogy milyen életet varázsolt Veszprémbe, szívesen megéltem volna azt a kort is.
A beszélgetés kifejezetten a nyolcvanas évekre fókuszált, extra vendégekkel: Dallos Zsuzsa, Nagy Karcsi egykori pályatársa, aki az Egyetemünk lap főszerkesztője volt; valamint Heil Bálint egyetemi professzor, rektorsága épp Nagy Karcsi munkásságának idejére esett.
A beszélgetés rendkívül nagyívűre sikeredett, épp, mint Karcsi pályája, Mészáros Zoltán igen figyelmesen terelte a szót, így egészen messziről, Karcsi és családjának Veszprémbe érkezésétől indult a történet. Karcsi Dimitrovban töltött évei, kisebb botrányai is szóba kerültek, ilyen például Csoóri Sándor születésnapi estje, de a Balázs Béla Filmstúdió alkotásai is, a Spiegel és a The Economist lapok olvashatósága egyaránt felbukkant. Nem kérdés, hogy Karcsi fejében minden történet évre, hónapra, napra pontosan él.
Heil Bálint 1954-ben került az Egyetemre, kisebb történeti kitekintést tett, az intézmény léte elmondása szerint a kezdetektől fogva problémás volt, ahogy telt az idő, a különböző reformok mind erősíteni szerették volna az egyetem működését. A légkör remek volt, de nehéz idők jártak, végül nyolcvan előtt választották meg Heil Bálintot rektornak. A kultúráról elégedetten beszélt, noha szerinte a sport is nagyszerű volt akkoriban, ennek ellenére úgy véli, ma a nagy többség azt hiszi, Kiss Balázstól indul a veszprémi sportélet. Mesélt Brusznyairól, s arról, hogy személyesen ismerte.
Dallos Zsuzsa elmondta, sokat dolgozott Károllyal a jó légkörért, ehhez a hallgatók is hozzájárultak. Hozzátette – a saját nevében -, amikor Csoóri Sándort meghívták, nem azért tették, mert egykor máshogy gondolkozott, tehát nem az ellenállás, sokkal inkább a szellemi érték volt a meghatározó. Karcsiról kiemelte, hatalmas érdeme volt, hogy nem egy, hanem megszámolhatatlan dologra fókuszált, és a kultúra közvetítő szerepéhez is értett, zárta gondolatait Dallos Zsuzsa.
Nem kérdés tehát, hogy Nagy Karcsi jelentőset alkotott, de abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a mai napig feltehetjük neki kérdéseinket, aki bizonyára nyitott lenne a válaszadásra.
