Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Keleti és fűszeres – Khaled

2010. augusztus 1. 6:05 // Forrás: Csapody Kinga
Laza, könnyed, dallamos, és mégis valami egzotikus – igazi vasárnapi feltöltődést kínál a Khaled koncert.

Az egész heti zenei utazgatás után eltelve különböző élményekkel és ízekkel még mire is vágyhat az ember? Talán, zárásképp, valami olyanra, ami nem túl nehéz, nem fekszi meg a gyomrunkat, de úgy működik, mint a Madeleine-keksz.

Mondjuk, vegyünk alapul egy kis arab népzenét, szórjunk hozzá egy kis nyugatról importált popot, szúrjunk bele itt-ott egy kis reggae-t és néhol karibi motívumokat, majd az egészet hintsük meg dzsesszel. Ha ezután a zenei étlapon keresnéd, úgy hívják rai.

Ha ráharapunk erre a keleties ízvilágra, és jobban figyelünk, kiderül, hogy a töltelék sem hagyható figyelmen kívül, társadalmilag érzékeny témák bújnak meg az ezeregyéjszakás, mesés köntös alatt. S aki idén ezt felszolgálja Veszprémben, az Ünnepi Játékok utolsó estéjén, nem más, mint a rai királyának tartott Khaled.

Khaled francia zenész, aki Algériában született ötven évvel ezelőtt, Hadj Brahim Kaheled néven, s autodidakta módon tanult meg gitározni és harmonikázni, amit tizennégy éves korától, amikor első zenekarát megalapította, mai napig fejleszt és gyakorol. A’80-as években egyre több egyediséget csempészett a hagyományos rai hangzásba. Mivel számainak témájával s a nyugati elektromos hangszereket, popot és rockot vegyítő zenével egyre inkább meghódította a fiatalabb generációt is, az iszlám fundamentalisták neki szóló fenyegetései annyira gyakorivá és komollyá váltak, hogy Algériából 1986-ban Párizsba költözött.

Az 1992-es Khaled című album és a Didi című szám  hozta meg számára az igazi áttörést, s ismertséget, mintegy hétmillió példány fogyott az albumból világszerte. Izgalmasabbnál izgalmasabb kísérletezések következtek, például a funk és rock elemeket vegyítette az egyiptomi szimfonikusokkal (N’ssi N’ssi című album), vagy a reggae világával való fúzió, amiből legtöbbet játszott száma, az Aicha született. A közönség elismerésén kívül a szakmáét jelzi, hogy 2005-ben a BBC Radio három világzenei díját kapta meg, s azóta több mint 46 millió eladott albumnál tart, valamint számos gyémánt, platina és aranylemeznél, s ami számára talán a legnagyobb elismerés: ő jegyzi a legtöbb eladott arab lemez rekordját is. Dél-Afrikában a foci VB nyitóünnepélyén az egész világnak énekelte Didi című számát, most nekünk fogja.

Bostonból indult a Veszprémi Ünnepi Játékok „audio-kirándulása”, s végül az arab világba érkezik Khaled tavaly megjelent, Liberté című lemezének berber és ősi arab hagyományokat megidéző hangulata segítségével. Hagyjuk, hadd repítsen ez a varázsszőnyeg, és kóstoljuk meg, hogy mit főz ki nekünk augusztus 2-án 20 órától a műfaj királya.

vehir.hu
további cikkek
A lelet önmagában még nem történet – Felber Zsombor régész a föld alatt rejtőző múltról kultúra A lelet önmagában még nem történet – Felber Zsombor régész a föld alatt rejtőző múltról Mitől lesz egy régészeti lelet valódi történeti forrás? Miért lehet fontos egy törött cserépdarab, és miért veszítjük el az információ egy részét, ha egy tárgyat dokumentáció nélkül emelnek ki a földből? Többek között ezekről beszélt Felber Zsombor, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum régésze a We Are Smart! beszélgetéssorozat negyedik alkalmán. tegnap 12:51 Elesni és újra fölállni – hitről és a valódi szabadságról a bakonybéli bencésekkel kultúra Elesni és újra fölállni – hitről és a valódi szabadságról a bakonybéli bencésekkel Mit jelent ma szerzetesnek lenni? Lemondást vagy inkább szabadságot? Van-e valódi üzenete a nagyböjtnek a rohanó hétköznapokban? És hogyan szólhat a kereszténység azokhoz, akik már örökölt szimbólumként látják a kereszteket és templomokat, de kevésbé ismerik a mögöttük álló hagyományt? tegnap 12:51 Megújult a veszprémi várnegyed Kisszemináriuma, ahol több évszázados ősnyomtatványokat és kódexeket őriznek majd kultúra Megújult a veszprémi várnegyed Kisszemináriuma, ahol több évszázados ősnyomtatványokat és kódexeket őriznek majd Egy csaknem 230 éves feliratot rejtő, befalazott falfülke tanúskodik a veszprémi várnegyed Kisszemináriumának gazdag múltjáról. Az elmúlt években megújított késő barokk épület hamarosan a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár új otthona lesz, ahol díszes kódexek, középkori oklevelek, ősnyomtatványok és felbecsülhetetlen értékű kötetek kapnak majd helyet. tegnap 12:22

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.