Egyes felmérések szerint az óvodás korú gyermekek közel fele rendelkezik már valamilyen okoseszközzel, de ami még megdöbbentőbb ebben a statisztikában az, hogy ezekhez korlátlan internethozzáférés is kapcsolódik. Ez pedig számos kockázatot jelent, egyben lehetőséget is kínál, viszont csak a szülők és a pedagógusok összefogásával lehet a pozitív irányba terelni a folyamatot.
Szerdán a Pannon Egyetemen tartott „Gyermekek médiahasználata a segítő szakmák szemszögéből" című konferenciát éppen ezért szervezte meg immáron harmadik alkalommal az NMHH. Hiszen szintén statisztikák árulkodnak arról, hogy a pedagógusok alig több, mint 10 százaléka foglalkozott már a pedagógiai módszertanban a mesterséges intelligencia kérdéskörével, de a szülőknek is csak 30 százaléka beszélt már az AI jelenségéről a gyermekeivel, miközben 85 százalékuk potenciális veszélyforrásként tekint rá.
Az idén 75 éves Pannon Egyetem minden területen a kiválóságra törekszik, ez pedig nem lehet öncélú, az egyetemen falai közt zajló tudományos munkának az általános jólétet kell segítenie, mondta Dr. Abonyi János, az egyetem rektora a konferencia megnyitóján.
Dr. Abonyi János
Ehhez kapcsolódva Szadai Károly, a Médiatanács tagja kiemelte, az NMHH nem csupán hatóságként van jelen a magyar médiatérben, hanem időről időre ilyen szakmai konferenciákkal próbálja segíteni fogyasztói oldalról is a tudatos médiahasználatot az országban. A konferenciasorozatnak egy fontos állomása az idei Veszprémben, hiszen konkrét jó gyakorlatokon keresztül próbálják segíteni a szülőket és pedagógusokat, hogy a digitális eszközöket hogyan integrálják be a nevelésbe és oktatásba.
Az előadások is e témák köré összpontosultak, amiken az NMHH szakemberei mellett a Pannon Egyetem Humántudományi Karának oktatói is bemutatták kutatási területük eredményeit és az azokból levont konklúziókat.
Szadai Károly
Szóba került az óvodás korú gyermekek kreativitásának fejlesztése a tudatos médiafogyasztáson keresztül, az unalom okai és a pedagógus harca a figyelemért, a játék és klasszikus műveltség közötti kapcsolat, a cyberbulling jelensége és annak kezelése, valamint a közösségi média hatása a gyermekek személyiségfejlődésére, vagy éppen a hír és álhír közti különbségek, hogy hogyan azonosítsuk be azt, hogy egy médiában látott információ igaz-e.
Az előadások közt Kubinger-Pillmann Judit a Pannon Egyetem részéről bemutatott olyan konkrét pedagógiai megoldásokat is, amiket óvodások kreativitásának fejlesztésére alkottak meg, miközben az együttműködő képességük és érzelmi intelligenciájuk is fejlődött, de a feladatok mégis a digitális eszközök használata köré szerveződött.
Kubinger-Pillmann Judit
A témák közül természetesen nem maradt ki a mesterséges intelligencia sem, amiről Aczél Petra, a MOME egyetemi tanára beszélt, aki rögtön négy különböző megközelítést is hozott arra vonatkozóan, ahogy az emberek általában az AI-ról gondolkodnak:
- Pragmatikus újítás, az informatika előretörése;
- Enigmatikus megközelítés, egyfajta óvatoskodás az újjal szemben;
- Apokaliptikus, miszerint a mesterséges intelligencia idegen az embernek és gonosz;
- Utópisztikus hozzáállás, ami úgy tekint az AI-ra, mint egy új társra a hétköznapokban, ami támogatni fogja az embert.
Aczél Petra értékítélet nélkül, ám a jövő szempontjából koránt sem pesszimistán felsorolt több olyan mesterséges intelligencián alapuló digitális megoldást, ami nem csak az egyén életét teheti egyszerűbbé, de akár a családszervezésben is segítség lehet.
Ilyen egyszerű megoldás lehet az, ha a személyes naptárak összehangolásában a mesterséges intelligencia segítségét kéri egy család, de akár egy utazás megtervezésekor is hasznos tanácsokkal szolgálhat. A családi költségvetés tervezésekor sem elhanyagolható az a számítási kapacitás, amivel egy ilyen mesterséges intelligencia rendelkezik, de attól sem kell megijedni, ha például a kisgyerek számára egy személyre szabott esti mesét a programmal íratja meg egy szülő.
