A mai digitális világban egy jól átgondolt marketingstratégiával leszünk arra képesek, hogy a vállalkozásunk növekvő tendenciát mutasson és megfelelően profitáljon. A stratégia megalkotásával kirajzolódik előttünk a célcsoportunk, ennek fényében pedig a megfelelő eszközök használata is könnyebbé válik.
Toldi Miklós online marketing tanácsadó hitvallása szerint a konverzió kell, hogy a fókuszban legyen. A mérhető, látható eredményekben hisz, és a Toldimarketing pontosan erre épít. Hogy az alapok biztosak legyenek, fontos tudni, hogy kihez “beszélünk”, kit szólítunk meg.
A következő cikkből megtudhatjuk, milyen módszerek vannak a célcsoport meghatározására és a marketingstratégia megtervezésére.
Miért van szükség marketingstratégiára?
Mert egyfajta térkép, amely irányt mutat az üzleti célok elérése felé. Tartalmazza a cég értékeit, alapvető üzeneteit és a célcsoportok jellemzőit is. Bár sokan összekeverik a marketingtervvel, lényeges különbség van a kettő között: míg a stratégia hosszabb távon nyújt iránymutatást, a marketingterv a rövidebb időszakokra fókuszál.
Melyek a főbb elemei, mi jellemzi azokat?
Egy átfogó marketingstratégia számos alappillérből áll. Idetartozik a célcsoport meghatározása, a versenytársak elemzése, valamint a SWOT-analízis, amely segít az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek feltérképezésében. Emellett a marketing mix (4P: termék, ár, hely, promóció) és a digitális eszközök szerepe is meghatározó. Ebben a cikkben a célcsoportot vesszük górcső alá.
Az első lépés annak felderítése, hogy kik is a potenciális vásárlóink. Fontos, hogy azokat az embereket érjük el, akiknek valóban szükségük van a termékünkre vagy szolgáltatásunkra. Ha nem ismerjük a célközönséget, könnyen elvesztegethetjük az erőforrásainkat, hiszen az üzeneteink süket fülekre találnak. A célcsoport pontos meghatározásával viszont a mondanivalónk pontosan célba ér majd.
Milyen szempontok alapján szegmentálhatunk?
A célcsoportot többféle szempont szerint is csoportosíthatjuk:
- Geográfiai tényezők: hol élnek a potenciális vásárlók?
- Demográfiai adatok: kor, nem, jövedelem, végzettség stb.
- Pszichográfiai jellemzők: érdeklődési körök, motivációk.
- Viselkedés: vásárlási szokások, online jelenlét.
Jó, ha a fenti területek mindegyikét kérdésként is megfogalmazzuk, a válaszokból pedig már konkrét adatok rajzolódnak ki arra vonatkozóan, hogy kikkel is kommunikálunk.
Buyer persona: az ideális vásárló megalkotása
Ha már van valamicske elképzelésünk a célcsoportunkat illetően, érdemes létrehozni egy fiktív ideális vásárlót, az úgynevezett buyer personát. Ez az elképzelt ügyfél segít abban, hogy a marketingkommunikációnk személyre szabottabb legyen. Például egy luxusmárka esetében a buyer persona lehet egy nagyvárosi, stílusos nő, aki prémiumtermékeket keres.
A megfelelő eszközök és elemzések alkalmazásával biztosak lehetünk abban, hogy az üzeneteink a megfelelő helyen és időben érik el a potenciális vásárlókat.
