A projekt keretében idén december végéig Veszprémben 10 saját szervezésű program valósult meg, 30 önkéntessel dolgoztak együtt és közel 30 civil szervezettel kötöttek együttműködési megállapodást. A tapasztalatokról évzáró sajtótájékoztatón számoltak be pénteken.
Az önkéntesség az a szolgálat, amit önzetlenül teszünk másokért – tisztázta az alapfogalmakat Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár. Mint mondta, ez adja meg a körforgást a társadalmunkban: azzal a tudattal segítünk másoknak, hogy mi is segítséget kapunk majd, amikor szükségünk lesz rá. Minden szeretetből fakadó szolgálat érték, amit meg kell őriznünk.
Veszprémben az elmúlt években nagy hangsúlyt fektettek az önkéntességre, az Európa Kulturális Fővárosa programba minden generációt bevontak, az önkéntesek főszereplői voltak a programévnek, nélkül nem lehetett volna sikeresen megrendezni – hangsúlyozta Hegedűs Barbara parlamenti képviselő. Az EKF önkéntes programja összehozta a generációkat: középiskolásoktól a nyugdíjasokig mindenki részt vett benne, idejüket és energiájukat áldozták. Ugyanakkor azt is fontos látni, hogy a jó cselekedetek révén többet kaptak vissza, mint amennyit adtak, a fiatalok számára például kiváló tapasztalatszerzési lehetőséget jelent, amit aztán a pályaválasztásban kamatoztatni is tudnak, új utak nyílhatnak meg előttük. Ezért is tartja fontosnak a képviselő azt, hogy a Pannon Egyetem kiemelt partnerként igyekszik egyre nagyobb szerepet betölteni a társadalmi felelősségvállalásban.
Halmay Gábor önkormányzati képviselő arra mutatott rá, hogy ha egy önkéntes szervezet jól végzi a dolgát, időtálló eredményt érhet el. Veszprémben az elmúlt években valóban meghonosodott az önkéntesség, de a korábbi évszázadokban is jellemző volt: a veszprémiek önkéntes vállalásokkal hozták létre a színházat, a zeneiskolát, a társadalmi összefogás meghatározta a város arculatát. Jó azt látni, hogy a felsőoktatási intézmények is aktívan kiveszik a részüket ebből a folyamatból – értékelt Halmay.
Azt tapasztaltunk a fiatalokkal beszélgetve, hogy a középiskolai közösségi szolgálat lezáratlan módon véget ér a felsőoktatás világában, az új környezetbe kerülő, továbbtanuló fiatalok gyakran elveszítik a kapcsolatot azokkal a civil szervezetekkel, akikkel korábban együtt dolgoztak – magyarázta Kovács Péter, a Nemzeti Ifjúsági Tanács elnöke. Úgy véli, hogy célszerű lenne az egyetemi világban is megteremteni azt a lehetőséget, hogy a fiataloknak megérje folytatni: azon dolgoznak, hogy az önkéntes szolgálatért cserébe kreditpontokat kaphassanak a fiatalok. A munkaerőpiac már a tanulmányok során elszívó hatást mutat, erősítenünk kellene, hogy az önkéntesség irányába tereljük a hallgatókat – tette hozzá. Erre minden esély meg is van, mert úgy látja, hogy jó ökoszisztéma, rendszer kezdett kiépülni az egyetemek és a helyi közösségek között.
A cél érdekében pénteken Egyetemi Önkéntes Pontot nyitottak, tovább növelve ezzel a fiatalok lehetőségeit.