Az elmúlt időszakban inkább szövetségi központú volt a támogatásoknak az elosztása, mivel a szövetségek feladata volt, hogy a tagszervezeteik között elosszák a támogatásokat. Azt látjuk - és az olimpia, valamint minden nagy világesemény pontosan visszaigazolja -, nagyon fontos és elengedhetetlen, hogy a sporttörvényben rögzített feladatokat csak a szövetség tudja ellátni, de ők a válogatott sportolókra, a versenyrendszerekre és a különböző képzési programokra kell fókuszáljanak. A mindennapos munka, aminek eredménye lesz az Eb-n, vb-n, olimpián nyújtott fantasztikus sportolói teljesítmény, az a műhelyekben, az egyesületekben zajlik napi szinten
- mondta Schmidt Ádám.
Hozzátette: "évről évre csökkent a különbség a szövetségek és az egyesületek támogatása között, és most néhány tízmillió forintos eltéréssel azt tudjuk mondani, hogy ez kiegyenlítődött. Ennek fontos üzenetértéke van: számítunk az egyesületekre, és nagyon meg kell őket becsülnünk, a sportirányítás pedig szeretné ezt a pénzbeli támogatások mértékében is kifejezni".
A beszélgetés második felében szóba került, korábban nagy nehézségeket okozott a sportági szövetségeknek, hogy csak az első negyedév végén kaptak támogatást, idén viszont már december végéig megkapják a teljes jövő évi támogatási összeg 15 százalékát.
A sportvezető emlékeztetett, hogy 2025-től a Nevelő Edző Programban részt vevő nagyjából 460 szakember támogatását csaknem duplájára növeli az államtitkárság. Emellett az LA10 programról is beszélt, amely a 2028-as Los Angeles-i ötkarikás játékok négyéves koncepciója. A program célja, hogy a magyar csapat 10 aranyérmet nyerjen vagy bekerüljön az éremtáblázat 10 legeredményesebb nemzete közé.
Meggyőződésünk szerint változtatásokra van szükség. Nem tudok most mindent felsorolni, de vannak hiátusok, szinte minden olimpiai sportág szövetségétől azt a visszajelzést kaptuk - ott is, ahol elmaradt az elvárt eredmény, de még ott is, ahol kiváló eredmények születtek -, hogy humánerő problémával küzd a magyar sport
- mondta Schmidt Ádám, majd hozzátette, hogy szerinte az elmúlt 14 évben látványos fejlődés ment végbe a hazai sportban támogatás és infrastruktúra tekintetében is, de ezt nem lehet ugyanilyen tempóban lekövetni a humánerőforrásban.
Hozzátette, ezen a területen sokkal hosszabb folyamat kinevelni sportszakembereket, de az LA10 erre a helyzetre is reagál, hogy a meglévő humánerőforrást a lehető leghatékonyabban tudja felhasználni, és a különböző területekről a legjobb szakemberek foglalkozhassanak a legjobb sportolókkal.
Jelezte, dolgoznak egy módszertani központ létrehozásán is, amelynek az akadémiai programok folyamatos fejlesztése mellett az lesz a feladata, hogy a felsőoktatási intézményekkel együtt dolgozva bevonja a szövetségeket a szakemberképzésbe.
Elmondta, hogy a szövetségekkel közösen már most december végén kijelölik a Los Angeles-i keretet, amely 370-400 sportolót foglal magába, és őket szeretnék végig segíteni az olimpiáig vezető úton, illetve már a 2032-es és 2036-os keretben is gondolkodnak. Hozzátette, szeretnék, ha azok a sportszakmai programok, amik jelenleg futnak az államtitkárságon, napi monitoring alá esnének.
Az atlétikai világdöntőről is szó esett, amelyen a legjobbak legjobbjai mérik össze tudásukat három nap alatt 2026-ban a fővárosi Nemzeti Atlétikai Központban, amely jelenleg 15 ezer fő befogadására képes, és december elsején nyitotta meg újra kapuit. A nagyközönség számára minden nap reggeltől estig, 7 és 21 óra között ingyenesen látogatható.
A beszélgetés végén Schmidt Ádám gratulált a részben hazai rendezésű kézilabda Európa-bajnokságon már biztosan elődöntős női válogatottnak, és azt is elárulta, hogy a harmadik adventi hétvégén Bécsben, a helyszínen szurkol majd a csapatnak.
