A szakértők három récefajt bocsátottak szavazásra, ezek közül a böjti récére érkezett a legtöbb voks a tavaly nyári szavazáson. Azért a récékre esett a választás, mert ezek erősen kötődnek a nyílt vízfelületű vagy ilyenekkel tarkított tavakhoz, mocsarakhoz – pont ahhoz az élőhelytípushoz, amit különösen érzékenyen érint, veszélyeztet a klímaváltozás, a nem megfelelő gazdálkodás és területhasznosítás. A Madártani Egyesület erre szerette volna felhívni a figyelmet.
Illusztráció: Dick Daniels / Wikipedia
Ami pedig a legnépszerűbbnek bizonyult fajt, a böjti récét illeti, arról a következőket írják az egyesület honlapján:
Eurázsiában fészkel, Délnyugat-Angliától egészen a Csendes-óceánig, elsősorban az európai lomb- és elegyes erdők, továbbá az ázsiai erdőssztyepp- és sztyepprégiókban. Vonuló madárfaj, a telet Afrikában, a Száhel-övezetben, valamint Ázsiában tölti. Fészkeléskor előnyben részesíti a sík vidéki nyílt vízfelülettel rendelkező mocsarakat és mocsárréteket, szikes tavakat, nedves réteket, a halastavi költése ritka. A költéshez április közepén fog hozzá, a fészek rendszerint a vízhez közel található, általában a középmagas növényzetben. A fészkelés során kisebb mélyedést készít, amit a tojó a pehelytollaival bélel ki. A fészekaljak 6-13 tojásból állnak, a kotlási idő 22-23 nap. A fiókák fészekhagyók, röpképességüket 5 hetesen érik el.Vonuláskor szinte minden jelentősebb vizes élőhelyen előfordul. Előszeretettel táplálkozik sekély tocsogókon, főleg magokat, zöld növényi részeket és gerincteleneket fogyaszt. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. A világállománya, európai és hazai állomány is csökken.
