Arról külön cikket lehetne írni, hogy hogyan szenvedtek (ész szenvednek, jelen időben) állatok különféle kozmetikai, orvosipari, meg egyéb cégek és tudományos kutatóintézetek laboratóriumaiban – hosszú, szomorú és sok kérdést felvető téma lenne. Ezúttal azonban inkább egy pozitív példát szeretnék bemutatni, egy olyan kutatási projektet, amiben az állatkísérlet résztvevői nemcsak nem sérülnek, de még jól is érzik magukat.
Az amerikai Richmondi Egyetem kutatói már évek óta dolgoznak azokon az egymáshoz kapcsolódó neurológiai és pszichológiai projekteken, amelyekkel patkányoknak okoznak örömet.
Fotó: Kelly Lambert
Az első kísérletekben kezdetleges kis autókat készítettek az állatoknak, és arra voltak kíváncsiak, meg tudják-e tanulni a patkányok a jármű kezelését. A rágcsálók meglepték a tudósokat azzal, hogy milyen gyorsan tanultak: nemcsak arra jöttek rá, hogy a kisautókban található egyetlen pedál (a gáz) lenyomásával megmozdítják a szerkezetet, de nagyon hamar, mindenféle külső segítség nélkül elkezdték az eszközöket célirányosan használni arra, hogy a kísérleti területen eljussanak vele például az etetőtáljukhoz. Nem meglepő módon a kutatók észrevették azt az összefüggést, hogy a gazdag környezetben felnőtt patkányok – akik mindenféle játékkal meg eszközzel találkoztak kicsi koruktól kezdve – gyorsabban megtanulták a járművezetést, mint az egyszerű ketrecekben tartott társaik. Ez megerősíti az emberekre is érvényes pszichológiai elméletet, miszerint az agy alkalmazkodó képessége azon is múlik, hogy életünk során mennyi kihívással szembesülünk. Vagyis a kreatív gondolkodást segítő játékok segítenek a gyerekeknek abban, hogy felnőtt korukban gyorsabban sajátítsanak el új készségeket, és rugalmasabban reagáljanak a változó élethelyzetekre.
Új irányt adott a kísérleteknek az, amikor a kutatók rájöttek, hogy a patkányok nemcsak eszközként tekintenek a kisautókra, hanem kifejezetten élvezik a járművezetést. Erre példa az, amikor a rágcsálók közelébe jutalomfalatot helyeztek el, míg az autót a terület egy távolabbi pontjára parkolták le. A területre beengedett patkányok nem a könnyen elérhető jutalomfalathoz szaladtak, hanem az autóhoz, hogy aztán azt vezetve közelítették meg az eleséget.
A kutatást vezető Kelly Lambert megosztotta egy személyes élményét a The Conversationben megjelent cikkében. A covid-lezárások idején a kutatók is ritkábban járhattak be a munkahelyükre. Amikor egy reggelen belépett a laboratóriumba, Lambert arra lett figyelmes, hogy „a három vezetésre kiképzett patkány sietve a ketrec széléhez rohant, és úgy ugráltak, mint a kutyám, amikor megkérdezem tőle, hogy szeretne-e sétálni egyet.” A patkányok tehát annyira élvezték az autóvezetést, hogy ők maguk kérték: kísérletezzenek velük. Ez a felismerés vezetett oda, hogy az újabb kutatási projekt már kifejezetten arra a kérdésre irányult, hogyan befolyásolják a pozitív élmények, illetve azok ígérete az idegműködést.
A jelenleg is folyó kísérletekben a patkányoknak egyértelműen jelzik, hogy valami jó dolog fog történni velük (jutalomfalat vagy kirándulás az autós játszótérre), azonban az állatokat ezután várakoztatják egy ideig, nem kapják meg azonnal az ígért ajándékot. Bár a kutatás még zajlik, az előzetes eredmények alapján azt a tanulságot fogalmazták meg, hogy az alapvetően pesszimista rágcsálókban kialakul az optimizmus annak hatására, hogy az ígéreteket valódi élmények követik. A különböző feladatok, fejtörők megoldásában jobban teljesítenek, a bátorságot igénylő teszteken magabiztosabban vesznek részt, mint azok a társaik, akik egyszerűen csak megkapják a jutalmat mindenféle előzetes jelzés nélkül.
Ez egyfajta ellentézise a tanult tehetetlenség pszichológiájának: az ugyanis arról szól, hogy ha arra nevelnek minket, hogy úgysem vagyunk képesek változtatni a körülményeinken és a helyzetünkön, akkor meg sem próbálkozunk ezzel, még akkor sem, ha az elénk állított akadályok józan ésszel belátva is nevetségesen alacsonyak. Ezzel szemben most Lambert egyfajta tanult cselekvőképességet vázol fel, vagyis az alapvetően zsákmányállatnak számító, emiatt életmentő pesszimizmussal felvértezett rágcsálók a pozitív megerősítések hatására képesek megtanulni azt, hogy történhetnek jó dolgok.
A patkányok megtanultak hinni abban, hogy a jövő szép dolgokat ígér, amiért érdemes küzdeni.
