Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Látomás Nápolyról

2025. január 9. 11:30
A kortárs olasz filmművészet legnagyobb rendezője, Paolo Sorrentino szülővárosának, Nápolynak vall szerelmet új filmjével, a Parthenopéval, amit Veszprémben is vetítenek.

Előre leszögezem: minden művészeti produktum esetében igaz, hogy a végső élményt csak részben befolyásolja az alkotó szándéka, legalább ennyit tesz hozzá a befogadó értelmezése és viszonyulása. Az én értelmezésem a Parthenopéval kapcsolatban sem szentírás, de adhat egy érdekes nézőpontot azok számára, akik nyitottak rá. 

Fotó: Gianni Fiorito / MozinetFotó: Gianni Fiorito / Mozinet

Ha Paolo Sorrentino filmjét, a Parthenopét hagyományos moziként nézzük, akkor könnyen félresiklik: a főhős nehezen azonosulható, többnyire nem csinál semmit, csak csábosan néz a kamerába, kívülállóként szemlélődik anélkül, hogy cselekvőként bármiben részt venne.

A Parthenopét azonban nem érdemes hagyományos moziként kezelni: az egész egy szimbolikus jelenés, egy összetett jelképrendszer, ahol mindent átvitt értelemben érdemes érteni.

Magát a főszereplőt is. A görög mitológiában Parthenopé egyike a sziréneknek, akik megpróbálják elcsábítani Odüsszeuszt. A történet balul sül el: a szirén holtan végzi, testét a tenger Itáliában mossa partra. A hagyomány szerint itt temették el görög telepesek, akik róla nevezték el a közeli várost, amit aztán később a rómaiak Neapolis néven alapítottak újra – a mai Nápolyt. A film első perceiben 1950-et írunk, főhősünk éppen megszületik, méghozzá a nápolyi öböl vizében(!), és rögtön el is nevezik a városról Parthenopénak. A kamera a csecsemőről a városképre siklik, az egyik szereplő teátrálisan rámutat Nápolyra, amikor a gyermek nevéről döntenek. Ezzel a jelenettel a rendező jelzi számunkra: a lány és a város egy és ugyanaz. Ezzel a tudással felvértezve a filmben már valójában nem egy emberi sorsot szemlélünk, hanem az alkotó vallomását Nápolyról.

Fotó: Gianni Fiorito / MozinetFotó: Gianni Fiorito / Mozinet

Nápoly gyönyörű, és Celeste Dalla Porta tökéletes választás ennek érzékeltetésére: ahogy csábosan a kamerába, és ezzel mélyen a néző szemébe fúrja a tekintetét, nincs az a férfi, akiben ne mozdulna meg valami. A rendező igen gyakran használja is ezt.

A filmben Parthenopé bejárja Nápoly minden zeg-zugát: az egyetemet, a bazilikát, a nyomornegyedet, az elit villáit. Igazából sehol nem tesz semmit, mindenhol csak szemlélődik – a megtestesült Nápoly végignéz gyermekein, meghallgatja vallomásaikat, hol szeretettel, hol viszolygással, hol szánakozással telve. Találó jelenet, amikor a hetvenes években a lázongó fiatalok összecsapnak a rendőrökkel, a végén pedig, amikor kiürül a tér, már csak Parthenopét látjuk, amint a lépcsőn ül és sír. És arról még nem is beszéltem, hogy a főszereplőnk antropológus: vagyis megfigyeli az embereket anélkül, hogy beavatkozna az életükbe – ahogy a megtestesült Nápoly szemlélődik.

Fotó: Gianni Fiorito / MozinetFotó: Gianni Fiorito / Mozinet

A főhős szexuális kalandjait is ebben a szimbolikus keretrendszerben érdemes vizsgálni: ki az, aki magáévá teheti Nápolyt? Hogy a fiatalság, a maffia és az egyház jelképes képviselői is sikerrel járnak, azzal Sorrentino érzékletes képet fest városáról. Nem tudja azonban meghódítani a helikopteres ember, akit nem neveznek nevén, így ki-ki a maga módján értelmezheti a felbukkanását. Ő lenne Isten? Vagy az Ördög? Esetleg a Halál? A párbeszédekből és a haláleset fölött lebegő helikopter képéből ez utóbbi válasz könnyen kiolvasható, vagy legalábbis belemagyarázható. 

Ha a Parthenopé egyenes lenne, és a tartalma pusztán annyi lenne, amit a cselekmény nyersen megmutat, valószínűleg nem lelkesednék annyira érte, mert az élvezhetőségét jelentősen rontja a főszereplő kívülállósága és semmilyensége, azonosulhatatlansága. Ebben a szimbólumrendszerben azonban, amit az imént felvázoltam, hirtelen érdekessé válik, érdemes többször megnézni, utánajárni egyes részleteknek, megpróbálni lekaparni a látszatvilágot a rejtett tartalmakról, ahogy a régi templomokban az újabb freskók alatt gyakran megbújik az eredeti réteg. 

Minderre lesz lehetősége a veszprémi nézőknek, a Fotonban ugyanis január 18-án és 24-én is vetítik. 

Schöngrundtner Tamás
további cikkek
Több mint háromszáz alkotás érkezett a Házasság hete rajzpályázatára közélet Több mint háromszáz alkotás érkezett a Házasság hete rajzpályázatára A Házasság hete alkalmából, idén tizedik alkalommal hirdetett rajzpályázatot a Kukkantó Baráti Kör Egyesület, méghozzá 4-14 év közötti gyermekeknek, "Szeretem a családom, mert mindenki a barátom" címmel. A pályázat fővédnöke Porga Gyula polgármester volt, az eredményhirdetésre pedig szombat délelőtt került sor a Veszprémi Petőfi Színház előcsarnokában. ma 10:31 Miről mesélnek a veszprémi székesegyház harangjai? Veszprémi Főegyházmegye Miről mesélnek a veszprémi székesegyház harangjai? A veszprémieknek már közhelyszerű az a megállapítás, hogy ebben a városban állandóan fúj a szél és harangoznak. Amíg az egyik ezek közül egy térségre jellemző időjárási adottság csupán, addig a másik komoly történelmiséggel bír, amihez az ember érzelmileg is tud kötődni, sőt, akár rajongani is. Kulcsár Dávid, a Szent Mihály-székesegyház káplánja pont így van a harangokkal. Az ő példáján keresztül pedig feltárul a templomtornyok lakóinak gazdag története is. 2025. február 14. 20:09 A Franz Ferdinand lesz a sztárfellépő a Művészetek Völgyében kultúra A Franz Ferdinand lesz a sztárfellépő a Művészetek Völgyében A Franz Ferdinand lesz a zenei kínálat sztárfellépője idén a Művészetek Völgyében. A fesztivált július 18-tól 27-ig rendezik meg a Balaton-felvidéken, Kapolcson, Taliándörögdön és Vigántpetenden - közölték a szervezők kedden az MTI-vel. 2025. február 11. 14:24 Kárpáti Barbara: A Jászai Mari feltámasztása című darab rólunk szól kultúra Kárpáti Barbara: A Jászai Mari feltámasztása című darab rólunk szól A Pannon Várszínház február tizennegyedikén mutatja be a Márton László által írt Jászai Mari feltámasztása című darabot, melyet Szelle Dávid rendezett, s a főszerepben Kárpáti Barbara látható, akit többek között arról kérdeztünk, milyen azonosságokat vél felfedezni személye és Jászai Mari személye között, milyen jellegű kihívás számára a szerep, és milyen próbafolyamat áll mögöttük. 2025. február 10. 13:55

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.