A Szociális Tanulmányok Tanszék és a Teológiai Tanszék közösen szervezte meg az eseményt, ahol jelen volt a dokumentumfilm rendezője, Hajnal Gergely, a főszereplő Lólé Attila, illetve az ő támogatói, Dr. Gillay Zoltán és Dr. Gillay Bíborka. A beszélgetést Dr. Ládonyi Zsuzsanna, a Szociális Tanulmányok Tanszék vezetője moderálta.
A rendezvényre igen nagy volt az érdeklődés, ritka, amikor egy fejlődéstörténet bemutatása után személyesen lehet kérdezni azt, akivel mindez történt. De pontosan mi? Ki valójában Lólé Attila? Ahhoz, hogy erre minél kristálytisztább választ kapjunk, haladjunk sorban, hiszen nagyívű utat járt be, amelynek még most sincsen vége, minden lépése fontos. Attila többszörösen elítéltként és több mint hat év börtön után úgy döntött, hogy tiszta életet kezd. Ahhoz, hogy megtalálja az életét meghatározó választ – szerzetesség vagy párkapcsolat –, meg kell küzdenie a múlt démonjaival. Útja során nemcsak új szakmát tanul, hanem másokat is segít a remény és a változás útján.
De hogy miként jutott el addig a pontig, hogy tiszta lappal indítson, arról a film két évnyi története igen pontos választ ad. Az alkotók nem arra fókuszáltak, miként tért le az útról, egyáltalán járt-e rajta valaha, hanem arra, hogyan kezdjen új életet, új helyen, új emberként. Attila Istenhez fordult, mély kötelék lett, mely ma elválaszthatatlan.
A kerekasztal-beszélgetésen Attila nyitottan fogadott minden kérdést, s őszintén válaszolt. Rávilágított, útján olyan emberekbe tudott kapaszkodni, akik szeretetet adtak neki, akik ember számba vették, akik nem ítélkeztek múltja miatt. Ma már ő segít másokon, többek között börtönökben tart előadásokat, reményt ad a fogvatartottaknak, hogy van kiút, meg lehet változni. Attila ma Pécsen tanul romológiát. Úgy véli, a függőséggel a mai napig dolga van, hiszen a drogon kívül is vannak káros szenvedélyek, fontos, hogy tudatosítsa magában, hogy előélete miatt könnyebben rá tud kapni dolgokra.
Attila a megtérés előtti életében hajléktalanként is élt: a mai napig megáll a padnál, ahol annak idején az éjszakákat töltötte. Hosszú évek teltek el úgy, hogy nem emlékezett arra, mi történik körülötte, de Attilánál eljött a mélypont, és fel akart állni. Sikerült neki és ma ebben segít másoknak is.