A nutria eredetileg Dél-Amerikában őshonos, Európában pedig száz éve jelent meg. Kezdetben a mediterrán országokban volt jelen, viszont az enyhe telek miatt egyre inkább elterjedt északon is. Magyarországon a 2010-es évektől jelentettek több esetet, amikor látták a rágcsálót. Főleg Ausztria és Szlovákia felől érkezhetett hazánkba, javarészt a Duna mellékágai mentén, mostanra viszont Zala vármegyében, a Kis-Balaton környékén is jelen vannak, számolt be róla az Index.
Az állat főleg a tiszta vizű, sűrű növényzettel benőtt területeket kedveli, és mivel a nutria inváziós fajnak számít Magyarországon, nem csupán az élővilágra, de a töltésekre és a gátakra is veszélyt jelent, főleg a környék halastavaira, aminek az oldalát megfúrva lassú és nehezen észrevehető problémákat okozhat.
Testalkata a hódéhoz hasonló, a farka viszont a patkányéhoz. A faj egy évben kétszer-háromszor is szaporodhat, és négy-öt utódot hoz világra. Jól fel tudja őket nevelni, mivel a növényi táplálék nem jelent gondot számára, ahol megtelepszik, ott a lágyszárú növényeket kezdi el fogyasztani.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársai szerint még nem késő megakadályozni a nutria agresszív terjedését, ezt a vadgazdálkodási szervezetekkel szoros együttműködésben szeretnék elérni szelektív vadászati módszerekkel, úgy, mint kilövéssel és szelektív csapdázással. A hazai helyzet kezelését azonban nehezíti, hogy a vadgazdálkodóknak nem feltétlenül fűződik érdeke az inváziós fajok visszaszorításához, mivel egyelőre „csak” természetvédelmi problémát jelentenek, és a gazdálkodás során nem jelentkezik jelentős kártétel. Valamint a szomszédos országokból természetes úton szinte folyamatos az utánpótlása a hódpatkánynak.
