A többek között a NatGeo által is szemlézett hír szerint a cseh Brdy régióban régóta tervezték egy gát építését, és rendelkezésre is állt az ehhez szükséges több százmillió forintos forrás, azonban a bürokrácia felőrölte a projeket: a természetvédelmi hatóságok és a honvédség egymás között tologatták a felelősséget és az aktákat, a kezdeményezés így már a tervezési fázisban elakadt. Hét év telt el a tervek megszületése óta, ennyi idő alatt egyetlen kapavágás sem történt – mígnem egy januári reggelen a területért felelős szakemberek azzal szembesültek, hogy egy hódcsalád felépítette a gátat, pontosan oda, ahová kellett.
Illusztráció: Niklas Hamann on Unsplash
A hódok vízi életmódot folytató rágcsálók, váraikat kövekből, fából és sárból építik fel patakokban. A hódvárak lassítják a víz folyását, ezáltal visszaduzzasztják a vízfolyamot, és egy kisebb tavat hoznak létre. A tó egyszerre biztosítja az élelemellátást és a ragadozókkal szembeni védelmet is a rágcsálóknak. Ráadásul számos más fajnak otthont ad, így halaknak, vízi rovaroknak és az ezekkel táplálkozó madaraknak, valamint a víztömeg természetes védvonalat jelent az egyre gyakoribb erdőtüzekkel szemben is.
A cseh illetékeseket váratlanul érte a fejlemény, azonban nem estek kétségbe. Nem a problémát látták abban, hogy a gondosan tervezett gát helyére hódvár épült, hanem a lehetőséget: az eredeti cél is az lett volna, hogy felduzzasszák a patakot és javítsák az élőhely sokszínűségét (csúnya szóval: a biodiverzitást). Így ahelyett, hogy elbontanák a hódvárat, hogy megépítsék az emberi létesítményt, egyszerűen csak hagyják élni a természetet. „A hódok megspóroltak nekünk harmincmillió koronát [kb. 480 millió forint]. Megépítették a gátat mindenféle projektdokumentáció nélkül, teljesen ingyen” – lelkendezett a Prágai Nemzetközi Rádiónak Bohumil Fišer, a régió természetvédelmi hivatalának vezetője.
Varjak takarítják a svéd várost
Korábban is hallottunk már példát arra, hogy egy hatóság munkáját állatok végzik el, teljesen ingyen. A svéd Södertälje városka önkormányzata varjakat alkalmaz az eldobált cigicsikkek összegyűjtésére. Az önkormányzat éves szinten 20 millió svéd koronát, átszámolva 715 millió forintot költ a közterületek takarítására, az eldobált hulladék csaknem kétharmadát a csikkek teszik ki. A hatóságok a madarak alkalmazásával ennek a költségnek a háromnegyedét takarítják meg.
Illusztráció: Kasturi Roy on Unsplash
A varjúfélék rendkívül intelligens, tanulékony, eszközhasználó állatok. Egy helyi startup elkészített egy ételautomatát, ami a cigicsikkek behelyezésekor madáreleséggel jutalmazza a varjakat. A folyamatot bemutatták néhány madárnak, akik nagyon hamar rájöttek a rendszer működésére, és elkezdték gyűjteni és az automatákba dobálni a csikkeket. A varjak azonban nemcsak okos állatok, hanem társas lények is: a könnyű élelemszerzési lehetőségre megtanították azokat a társaikat is, akik nem voltak tagjai az eredeti kísérleti csapatnak, vagyis nemcsak az utcaseprők, hanem a HR-osztály munkáját is átvették.
