A tárcavezető kifejtette: minden ország versenyképessége annál erősebb, minél kisebbek a területi különbségek, és Magyarország ebből a szempontból meglehetősen tagolt.
Példaként említette, hogy Budapest fejlettsége magasan meghaladja az uniós átlagot. Ha 100 százaléknak vesszük az európai uniós átlagot, akkor Budapest 163 százalékon áll, míg Pest megye 67-68, de például az Észak-Alföld 48 százalék. Navracsics Tibor szerint e különbségek ellenére Magyarország nagyon jó tempójú felzárkózást valósít meg, megelőzte már Görögországot, utolérte Portugáliát.
Újabb motor lesz a fejlesztésben a Versenyképes járások program, és míg a Modern városok program vagy a Magyar falu program településekre koncentrált, ez a térségi fejlesztési logikát állítja középpontba, és a megvalósításhoz a települések együttműködésére is szükség lesz - mondta.
A miniszter ismertette: a 174-ből 141 járás nagyobb összeget kap a fejlesztésekre, mint amennyi az iparűzési adó növekményükből következne, de a maradék egynegyed rész sem jár rosszabbul, mert ők viszont a magasabb összeget mindenféle korlátozás nélkül pályázhatják. A fejlesztési célokat a legtágabban határozzák meg, sőt, üzemeltetésre, fenntartásra is fordítható a támogatás.
Navracsics Tibor elmondta: térségben kell gondolkodni, mert egy-egy nagyvárosba a környékről is bejárnak dolgozni, hozzájárulnak a gazdaság megerősítéséhez, a szolgáltatások fenntartásához, ezért nem csak a városi infrastruktúrát kell fejleszteni, de például a bejárást könnyebbé tevő közösségi közlekedést, vagy az egészségügyi szolgáltatásokat, amit a térségben élők is igénybe vesznek.
Összességében az a cél, hogy az ország ne csupán a számokban lépjen előre, hanem életminőségben is – szögezte le a miniszter.
