A gyermekvállalás hagyományosan az élet egyik fő célja volt, azonban a mai fiatalok sok esetben máshogy gondolkodnak erről. Sokan a megélhetési költségek növekedése, az ingatlanárak emelkedése és a bizonytalan gazdasági helyzet miatt érzik úgy, hogy a gyermeknevelés túl nagy anyagi terhet jelentene. Mások számára a személyes szabadság és életmód fontosabb, az utazás, az önmegvalósítás, a hobbik és a társasági élet pedig könnyebben fenntartható gyerek nélkül. Egyre többen vélik úgy, hogy a munka és magánélet egyensúlya jelentős áldozatokkal járhat a karrier és személyes célok szempontjából. Néhányan társadalmi és környezeti megfontolásokat is figyelembe vesznek, úgy látva, hogy a túlnépesedés és a környezetvédelem miatt felelősebb döntés lehet a gyermektelenség.
A DINK életmód az egyéni döntés mellett generációs konfliktusok forrása is.
Az idősebb generációk számára a család és a gyermeknevelés természetes és kívánatos életcél volt, és sokan nehezen értik meg, hogy a mai fiatalok más prioritásokat állítanak fel. Gyakran felmerül a vélemény, hogy a gyermektelen életmód önző döntés, hiszen a társadalom jövőjét a következő generációk biztosítják. A DINK párok ezzel szemben azt hangsúlyozzák, hogy felelős döntést hoznak, és ha valaki nem érzi magát készen a szülőségre, vagy nem tud megfelelő életkörülményeket biztosítani egy gyermek számára, akkor jobb, ha nem vállalja ezt a szerepet pusztán társadalmi elvárások miatt.
A DINK életmód terjedése hosszú távon komoly demográfiai és gazdasági következményekkel járhat. A csökkenő születésszám számos országban problémát jelent, hiszen kevesebb fiatal lép be a munkaerőpiacra, miközben az idősebb generációk eltartása egyre nagyobb kihívást jelent. Az államok különböző családtámogatási programokkal próbálják ösztönözni a gyermekvállalást, például adókedvezményekkel, támogatásokkal és szülési szabadságokkal. Kulturális szempontból is jelentős eltérések figyelhetők meg: míg Nyugat-Európában és Észak-Amerikában egyre inkább elfogadottá válik a gyermektelen életmód, addig Kelet-Európában és Ázsiában még mindig erősebbek a hagyományos családi értékek, és a gyermektelen párokat gyakran társadalmi nyomás éri.
A DINK életmód elterjedése a modern társadalom sokszínűségének és a személyes döntések szabadságának egyik megnyilvánulása.
A legfontosabb az, hogy mindenki saját belátása szerint élhesse az életét, és ne érezze kényszernek sem a gyermekvállalást, sem annak elutasítását. A társadalomnak nyitottabbá kell válnia az eltérő életformák elfogadására, miközben a döntéshozóknak is foglalkozniuk kell a demográfiai és gazdasági kihívásokkal. A gyermektelenség nem feltétlenül önzőség – lehet tudatos, felelős döntés is, amelyet az egyéni körülmények és célok alakítanak.
Az igazi kérdés az, hogy egy társadalom képes-e alkalmazkodni a változó prioritásokhoz, és támogatni tudja-e tagjait abban, hogy saját életüket a lehető legboldogabb módon élhessék.
