Orbán Viktor miniszterelnök külön fejezetet szentelt évértékelő beszédében a magyar kistelepülések fejlesztésének és a helyi identitás védelmének, az ezekkel kapcsolatos feladatokkal pedig Navracsics Tibor minisztériumát bízta meg, ahol elkezdődött többek közt annak a törvényjavaslatnak a kidolgozása, ami három kiemelt politikai célt tart szem előtt: a helyi önazonosság és hagyományok védelmét, valamint a népesség egyensúlyban tartását.
Ehhez viszont tisztában kell lenni azokkal a társadalmi folyamatokkal, amik jelenleg is formálják és alakítják a települések lakosságszámát.
Navracsics Tibor ezekből tartott egy szemléltető előadást csütörtök délelőtt a Megyeháza Szent István-termében, amit megtöltöttek a környék polgármesterei és járási vezetői. A fórumnak viszont csak az egyik célja volt az, hogy megfelelő tájékoztatást kapjanak a településvezetők a kormány törekvéseiről, a miniszter gondolatébresztőnek is szánta az elmondottakat és párbeszédre hívta azokat a polgármestereket, akiket közvetlenül is érint az el- de főleg a bevándorlás a saját településükön.
Magyarországon jelenleg 3100 önkormányzat működik, ezen falvak és városok közül 2000-ben csökken a népességszám, van viszont körülbelül 1100, ahol folyamatos emelkedés tapasztalható. A kormány a mostani tervével azoknak az önkormányzatoknak szeretne segíteni, ahol nem örülnek ezeknek az emelkedő statisztikáknak, és az ő kezükbe akar adni egy olyan jogi eszközt, amivel opcionálisan befolyásolhatják a tendenciákat.
Budapest lakossága 1990 és 2023 között közel háromszázezer fővel csökkent, de néhány kivételtől eltekintve ugyanez figyelhető meg a nagyobb városok esetében is. Az emberek tömegesen hagyják el városi otthonukat és költöznek az agglomerációba, ez viszont magával vonja azt, hogy ezeknek a kisebb falvaknak mind a településképe, mind az addig stabil közössége átalakul, így sérülhet az addigi stabil identitásuk is.
Hogy ebben a Veszprém vármegyei települések milyen szinten érintettek, arra jó példa, hogy a Balatonalmádi és Balatonfüredi járások országosan is a top húsz járás között vannak, ahová a legtöbben költöztek be az elmúlt években. A vármegye nagyobb városainak – Veszprém, Ajka, Pápa – környékén is ugyanez tűnik szembe. Ezt a folyamatot erősítette a koronavírus világjárvány is, amikor sokan hozták meg azt a döntést, hogy városi életvitelüket lecserélik vidékire, a jövőben pedig ingázni fognak a munkába. Ebben, vagyis az ingázásban Magyarország az Európai Unióban a harmadik, az ország munkavállalóinak körülbelül egyharmada utazik más településre a munkája miatt, derült ki Navracsics Tibor előadásából.
A törvény azt a célt fogja szolgálni, hogy azok az önkormányzatok, akik úgy érzik, hogy lakosságszámban elérték a maximumot, egy olyan jogi eszközt kapjanak a kezükbe, amivel befolyásolni tudják ezt a népességmozgást. Fontos, hogy mindez egy lehetőség lesz csak, nem lesz kötelező érvényű senkire.
A miniszter a jelenlévők előtt meg is osztott néhány részletet abból, hogy ezt milyen jogi eszközökkel szeretnék elérni.
Ezek alapján az önkormányzatok saját rendeletet hozhatnának az ingatlanszerzések korlátozásáról, elővásárlási jogot kapnának a helyi lakosok, feltételhez köthetnék az ingatlanvásárlást, ahogy a hivatalos lakcímlétesítést is, valamint a helyi adók kivetésében is nagyobb lenne a mozgásterük.
Navracsics Tibor kiemelte, hogy a törvénytervezet kidolgozásánál prioritásként kezelik, hogy az megfeleljen az Alaptörvényben foglalt szabadságjogoknak, azaz az önkormányzatok továbbra sem hozhatnának diszkriminatív rendeleteket, például faji, vagy vallási alapon.
Ezenkívül több mentességet is beépítenek majd a javaslatba, így például, ha valaki a településen született, csak elköltözött onnan, most viszont visszatérne szülőföldjére, akkor nem vonatkoznának rá a helyben hozott rendeletek korlátai, de ugyanígy azokra sem, akiknek közeli hozzátartozója lakik a faluban, vagy állami közfeladatot látnak el, például orvosként, vagy tanárként dolgoznak az adott helyen.
