2019-ben a Corvinus volt az első olyan egyetem, ahol bevezették azt, hogy egy közhasznú alapítványhoz kerülnek a fenntartói jogok. Ezzel elindult Magyarországon a felsőoktatási intézmények modellváltása, mára pedig húsznál is több intézmény működik ebben az új rendszerben. A Pannon Egyetemen most ezen egyetemeknek a vezetői és a fenntartó alapítványok kuratóriumi tagjai találkoztak, hogy értékeljék az elmúlt időszakot, hogy kapjanak egy helyzetképet a jelenlegi magyar felsőoktatás helyzetéről, valamint letisztázzák a jövő kihívásait és az azokra adható válaszokat.
Tehát, ahogy Dr. Birkner Zoltán, a Pannon Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke is mondta köszöntőjében, a Veszprémben tartott konferencia a múlt-jelen-jövő közötti kapcsolatnak is egy fontos jelképe.
Dr. Birkner Zoltán
A modellváltás belökött több hazai egyetemet is a nemzetközi elitbe
A modellváltás előtt hét magyar egyetem szerepelt a nemzetközi rangsorok szerint a világ top egyetemeinek első öt százalékában. Azóta ez a szám már tizenkettőnél jár és minden esély megvan arra, hogy tovább bővüljön. Erről Varga-Bajusz Veronika, felsőoktatásért felelős államtitkár beszélt előadásában, aki szerint egyértelműen tapasztalható a fejlődés a magyar egyetemeknél, ezt pedig a statisztikai számok is alátámasztják. Van viszont néhány olyan terület, ahol még látnak kiaknázatlan lehetőségeket. Ilyen például a vállalati együttműködések aránya.
„Egy vidéki egyetemnek a saját térségében a gazdaság motorjának kell lennie.”
Az államtitkár nemzetközi kitekintőjében kitért ara is, hogy a külföldi hallgatók magyar egyetemekre való bevonzása kulcskérdés lesz abban a versenyben, ahol a hazai egyetemeknek elsősorban nem egymással kell rivalizálniuk, hanem a nemzetközi erőtérben kell megmérettetniük magukat.
Varga-Bajusz Veronika
A Kormány azért, hogy ehhez a feladathoz rendelkezésre álljon a megfelelő infrastruktúra, valamint támogatási rendszer, elindította a Diákváros programot, ami a fővárosban jelent majd egy tizennyolcezer férőhelyes kollégiumi komplexumot. Ezenkívül a vidéki egyetemek is számíthatnak olyan támogatásokra, amelyekkel a kollégiumi kapacitásukat tudják majd bővíteni.
Jelenleg éves szinten húszmilliárd forintot biztosítanak a hallgatók anyagi támogatására, ennek fele tanulmányi ösztöndíjak formájában érkezik a számlájukra, a másik tízmilliárdból pedig a szociális alapon rászorulókat segítik tanulmányaikban.
„Ma már többet ér egy diploma, mint öt évvel ezelőtt, erre az is jó bizonyíték, hogy idén közel 130 ezren jelentkeztek valamelyik felsőoktatási intézménybe.” – mondta Varga-Bajusz Veronika.
Van még feladat az egyetemek megbecsülésének erősítésében
Hogy hol tart most a magyar felsőoktatás, azt szakmai körökben rendszeresen elemzik, arról viszont eddig nem, vagy csak kevés megbízható információ volt, hogy a teljes magyar társadalom hogyan vélekedik az egyetemekről, különösen a modellváltás tükrében.
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet kutatási vezetője most erről lebbentette le a fátylat, miután a kutatóintézet országos mintán keresztül vizsgálta a modellváltó egyetemekkel kapcsolatos vélekedést a magyarok körében.
Mráz Ágoston Sámuel
Ebből kiderült, hogy az emberek többsége nincs tisztában azzal, hogy pontosan mit jelent az egyetemi modellváltás. Ugyanakkor összességében az egyetemekkel szemben nincs elutasítás, sokkal inkább az érdektelenség, ami megmutatkozik, így tehát a térségi megbecsültségük erősítésében még bőven akad feladat, emelte ki Mráz Ágoston Sámuel.
„Az egyetemeknek nemcsak a sikertörténeteiket kell elmesélni!” – Mondta az elemző rátérve arra, hogy az Európai Unió számos módon próbálja ellehetetleníteni a hazai modellváltó egyetemeket, többek közt emiatt zárták ki az Erasmus-programból őket, ami amellett, hogy diszkriminatív, morálisan is megkérdőjelezhető.
A kutatás eredményeiből látszik, hogy a megkérdezettek kétharmada elutasítja az EU ezen intézkedéseit, mégsem történt érezhető felháborodás a magyar társadalomban. Sőt, a kutatásban résztvevők közül főleg az idősebb korosztály és az alapfokú végzettségűek tagjai közt okozott felháborodást mindez, akiket közvetlenül érint, ott kisebb volt ez az arány.
Minden vidéki egyetemnek meg kell értenie, hogy regionális erő
Dr. Birkner Zoltán, a Pannon Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke előadásában a mérnöki szemléletmódhoz hasonlította azt a felfogást, ahogyan a veszprémi intézményt vezetik. Azaz, amikor az alapítvány elkezdte a működését, feltérképezték, hogy miben erősek és hol vannak lemaradások. Az előbbit fejlesztették tovább, az utóbbiban pedig megkezdték a felzárkóztatást.
„Minden vidéki egyetemnek meg kell értenie, hogy regionális erő.” – Mondta az előadó, aki a saját példájukon keresztül szemléltette, hogy hogyan lehet valóban a gazdaság motorja egy felsőoktatási intézmény. A Pannon Egyetemnek nettó 600 millió forint volt csak a tavalyi évben a piaci bevétele, ezzel az országban a második helyen áll az egyetemek közt.
Dr. Birkner Zoltán
Az egyetemi vezető beszélt a hallgatók számának alakulásáról is. Országos tendencia, hogy emelkedik a felvételizők száma, az idei évben 7%-kal voltak többen, akik beadták a jelentkezésüket valamelyik intézménybe, a Pannon Egyetemre vetítve viszont ez az arány 14%-os.
Ami pedig a gyengeségek kezelését illeti, Birkner Zoltán elmondta, hogy sokáig probléma volt a nagyfokú lemorzsolódás a hallgatók körében, erre reagálva létrehoztak egy mentorprogramot, ami segít a hallgatóknak a nehezebb félévek teljesítésében.
A magyar modell működik
A veszprémi eseményen jelen volt Hankó Balázs, kulturális és innovációs miniszter is, aki négy pontban szedte össze, hogy milyen előnyökkel jár egy egyetemnek, ha a modellváltó intézmények közé tartozik.
- A döntések helyben születnek meg.
- Hosszútávú, kiszámítható stratégia mentén tudnak működni.
- Rugalmas rendszert építettek ki, ahol mindenhol a helyi adottságokra igazították a működést.
- Kiszélesedtek az egyetemek gazdasági kapcsolatai, így valóban hozzá tudnak tenni a hazai gazdaság fejlődéséhez.
A miniszter kitért a már említett brüsszeli szankciókra is a magyar modellváltó egyetemekkel szemben. „Brüsszelnek nem lehet beleszólnia a magyar egyetemek autonómiájába, valamint morálisan sincs joguk erre, főleg annak tükrében, hogy hány korrupciós botrány pattant ki az unióban az elmúlt időszakban.” – Mondta Hankó Balázs.
Hankó Balázs
Beszélt arról is, hogy az Erasmus magyarországi felfüggesztésére válaszul ők létrehozták a Pannónia-programot, amivel már 8000 hallgató tudott külföldi egyetemen eltölteni néhány szemesztert, ez a duplája annak, amit az Erasmus biztosított.
Kiemelte, kormányzati szinten meghirdették az Egyetemek 2030 programot is, aminek az egyik mérhető célja lesz, hogy a világ top 100 egyeteme közé is eljuttassanak magyar intézményeket a Kárpát-medencéből, továbbá szeretnének más országoknak is példát mutatni, hogy a magyar modell működik az egyetemek irányításában is.
