A konferencia köszöntőbeszédeiben Sisák Zoltán, a HTTP Alapítvány kuratóriumi elnöke, Dr. Süle Zoltán dékán és Csillag Zsolt kancellár hangsúlyozták: az informatikai képzések fejlődése és a technológiai korszakváltás közös gondolkodást és felelősségvállalást kíván meg az oktatásban. A házigazdák külön kiemelték a tehetséggondozás fontosságát és azt, hogy a Pannon Egyetem informatikus hallgatói az elmélet mellett a gyakorlatban is, sőt a világversenyek területén is kiemelkedően teljesítenek.
A konferencia fővédnöki szerepét Dr. Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium minisztere vállalta, aki ugyan elfoglaltsága miatt nem tudott személyesen részt venni az eseményen, de üzenetét és gondolatait Dr. Pálmai Gergely, a szakképzésért felelős helyettes államtitkár tolmácsolta. Pálmai előadásában az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége alatt elért oktatási és szakképzési eredményeket mutatta be, különösen hangsúlyozva az informatika és a távközlés szektorának jelentőségét. Mint elmondta, az informatika iránti érdeklődés rekordokat dönt a hazai technikumokban, az ágazat ma a legnépszerűbb a belépő tanulók körében. Az okleveles technikus képzések számának növekedése, az uniós viszonylatban is kiemelkedő pályakövetési rendszer és az MI oktatásba való integrálásának előkészítése mind azt szolgálják, hogy Magyarország versenyképes maradjon a digitális korszakban.
Dr. Abonyi János, a Pannon Egyetem rektora, „Új munkatársunk, a mesterséges intelligencia” címmel tartott előadásában arról beszélt, hogyan válik a mesterséges intelligencia eszközzé, és egyben együttműködő társsá az oktatásban, az adminisztrációban, az adatfeldolgozásban és a döntéshozatalban.
Mint fogalmazott: az MI nem helyettesíti, hanem kiegészíti az emberi munkát, és ha tudatosan építjük be az egyetemi szférába, valódi minőségi ugrást hozhat a felsőoktatásban.
A délelőtti program különleges színfoltja volt Detre Örs Hunor fizikus, csillagász, űrkutató előadása, aki saját pályaívét mutatta be a James Webb Űrteleszkóp fejlesztésében való részvételtől egészen a piko-szatellitek tervezéséig. Tudományos előadásával lenyűgözte a hallgatóságot, és inspirációt is nyújtott a fiatalok és oktatók számára.
A konferencia több szekcióban folytatódott, ahol a programozás oktatásának módszertani kérdései, a digitális taneszközök integrációja és az innovatív pedagógiai gyakorlatok kerültek terítékre. A résztvevők interaktív műhelymunkákon keresztül oszthatták meg egymással tapasztalataikat, ötleteiket.
Az IOK 2025 olyan szakmai fóruma volt a hazai informatikaoktatásnak, ami egyben ünnepe is annak a közösségnek, amely hisz abban: a digitális jövő kulcsa a felkészült tanárok és a kreatív, motivált diákok kezében van. A szervezők már most jelezték: a konferenciasorozat folytatódik, és a következő években is támogatni kívánják azokat az oktatási törekvéseket, amelyek valódi értéket teremtenek a magyar jövő számára.
