Mindenekelőtt fontos tisztázni, hogy kik is azok a trollok. Mert egy kulturális antropológusnak egészen mást jelentenek, mint a huszonegyedik század átlagos internetfelhasználójának. Előbbi a skandináv mitológia barlangban lakó undok és csúf lényeit látja bennük. Ezzel szemben az internetes portálok kommentszekcióban megjelenő trollok olyan személyek, akik ugyan sokszor álprofilok mögé bújnak, mégis húsvér emberek vannak mögöttük, egyetlen céljuk pedig az, hogy felforgassanak, megbotránkoztatást és indulatokat keltsenek az internetezők körében egy-egy jól elhelyezett kötözködő kommenttel. Mindezt teszik otthonról, a négy fal biztonságából, pont, mintha egy barlangban lennének. Ugye így már nem is olyan távoli a párhuzam?
De, hogy pontosan kiből is válik internetes troll, hogyan jellemzik őket a pszichológusok és milyen módszerekkel lehet fellépni ellenük a kommentszekciókban, ezek is előkerültek múlt héten a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége és a Médiahatóság közös konferenciáján, aminek a Veszprémi Érsekség biztosított teret a Gizella Hotelben.
Ez persze nem meglepő annak tükrében, hogy a politika, a közéleti hírek és a sport mellett a különböző egyházhoz, vagy egyszerűen a keresztény vallásossághoz kapcsolódó portálok a legnépszerűbb felületei a trolloknak.
Dr. Kenyeres Attila az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Andragógiai és Közművelődési Tanszék adjunktusa szerint az első és legfontosabb szabály, hogy bármilyen nehéz is, de nem szabad felháborodni a trollok kommentjein. Mert őket ezzel, a másik emberből kiváltott haraggal táplálkoznak – képletesen – és ahogyan a galambok is odaszoknak, ahol etetik őket, a trollokat is be lehet vonzani azzal, ha az ő modortalan stílusukban valaki felveszi velük a kesztyűt.
A konferencia előadója számos pszichológiai tanulmányt vonultatott fel, amik az elmúlt évtizedekben a trollok lelki világával, illetve a trollsághoz vezető útról értekeztek.
Ezek alapján a férfiak körében gyakoribb ez a jelenség, kiváltó okai közt pedig ott van egyszerűen a rosszkedv, a magány, ami már önmagában is képes az agresszióra hajlamosítani, vagy éppen különböző személyes problémák, utóbbiból pedig következik, hogy a trolloknak sokszor nem is másokkal, sokkal inkább saját magukkal van problémájuk, amit kivetítenek. Szintén a pszichológusok mondják, hogy az ilyen emberek leggyakrabban csak az öt perc hírnévre vágynak, amit legegyszerűbben úgy tudnak elérni, ha az online térben egy oda nem illő beszólással, az eredeti téma elterelésével, vagy egyszerű gúnyossággal magukra terelik a figyelmet.
Van egy még sötétebb definíció is rájuk, amit ugyancsak a pszichológia tárházából idézett Kenyeres Attila, ezt „sötét négyesként” emlegetik a szakemberek. A négy személyiségjegy, ami ráilleszthető részben, vagy egészében a trollokra a szadizmus, a pszichopátia, a machiavellizmus és a nárcizmus.
„Ha tartalmat gyártunk az internetre, készüljünk fel a trollokra!” – vetítette elő az előadó ezt a nem túl bíztató, ám annál reálisabb forgatókönyvet, de ismét aláhúzva, hogy végzetes hiba az, ha valaki belesétál a troll csapdájába azzal, hogy elveszíti hidegvérét a támadások esetén.
Persze nem könnyű ez, ahogy Jon Acuff, amerikai motivációs tréner is mondta, ha ezer dicsérethez hozzáadunk csupán egy kritikát, akkor végeredmény az az egy negatív megjegyzés marad az ember lelki világában.
Ugyanúgy, ahogy a trolloknak is megvannak a különböző módszerei az internetes rendbontáshoz, úgy a normális felhasználóknak is több eszköz van a kezében, hogy kivédje ezeket az online merényleteket. A kulcsszó, ahogy Kenyeres Attila többször is említette a hidegvér, ez segít eldönteni azt is, hogy egy negatív komment esetében tényleg egy trollal állunk szemben, vagy egy jogos, akár építő jellegű kritikával a közzétett tartalommal kapcsolatban.
Ha a troll választ kap a kommentjére, azzal egyből legitimálva lesz, ezért a legtöbbször érdemes egyszerűen figyelmen kívül hagyni. Pont ahogy a már példaként hozott galambok esetében, akik, ha nem kapnak enni egy erkély alatt, nagyon hamar tovább állnak.
Ebben az esetben viszont ott maradnak reakció nélkül a trollok kommentjei, amik alkalmasak arra önmagukban is, hogy kikezdjék a tartalmat, vagy pedig kedvet csináljanak a többi trollnak. „Mert egy troll képes százat csinálni” – mondta az előadó.
Lehetőség van egy sokkal ingoványosabb talajra lépni, amin, ha jól egyensúlyozik valaki, még hatásosabb ellenszere lehet a trollkodásnak. Ekkor viszont már válaszolni kell nekik, de itt is tényszerűen, már-már hírügynökségi stílusban. Tehát nincs szükség többre, mint illedelmesen megköszönni a reakcióját, esetleg röviden, tényszerűen megcáfolni. Mindez felér egy jól irányzott internetes manőverrel, amivel el lehet venni a trolltól azt az élvezetet, hogy kommentjével láthatóan felidegesítsen másokat.
Harmadik megoldásként elegendő lehet az is, ha a posztoló egyszerűen hátradől és a többi követőjére bízza a trollok kezelését, ebben az esetben viszont fennáll annak a lehetősége, hogy egy minden méltóságot nélkülöző adok-kapok alakul ki az eredeti, egyébként teljesen más témájú bejegyzés alatt, ami minden szempontból rontja annak esztétikáját és eredeti üzenetét.
A különböző internetes felületek kommentszekcióiban, kiváltképp a Facebookon számos olyan technikai megoldás is a felhasználók kezében van, amivel ignorálhatják ezeket a trollokat. Kenyeres Attila szerint végső esetben ezekhez is lehet nyúlni. Úgy, mint a kommentek láthatatlanná tétele, ilyenkor a troll és az ő ismerősei ugyan látják a hozzászólást, de az internet nagyobb népe nem. Végső esetben pedig ki is lehet kapcsolni a kommentelési lehetőséget, viszont ez kétélű fegyver, hiszen a becsületes felhasználóktól is megfosztja a hozzászólás lehetőségét.
Ennél sokkal elegánsabb a moderátorok alkalmazása, már ha a kapacitás megengedi egy olyan felület kezelői csapatánál, akik aktívak a közösségi médiában és a trollok elsődleges célpontjai. A moderátorok esetében a legfontosabb szabály az szokott lenni, hogy csak az olyan kommenteket irtsák, amik nem a témára reagálnak és eszmei értéket amúgy nem hordoznak.
Kenyeres Attila előadása végén kiemelte, hogy ugyan nincs minden esetre egységesen jó megoldás, annak a troll-reakciónak viszont nem szabad felülni, hogy törlésük, az oldalról való kitiltásuk egyenlő lenne a cenzúrával. Ha így lenne, akkor nem kapnák kézhez a felhasználók ezt a lehetőséget, amivel tisztán tarthatják saját, értékközvetítő oldalaikat az interneten.
