Az MTI-nek szerdán elküldött összegzés szerint tavaly 21,5 ezer forintra nőtt az építési telkek átlagos négyzetméterára. Abszolút áron átlagosan 40 millió forintért találtak gazdára az építési telkek, ami 31 százalékkal haladja meg az előző évi átlagértéket.
A fővárosban a legdrágábbak a telkek, különösen a budai övezetben, ahol a családi ház építésére alkalmas telkek négyzetméteréért több mint 100 ezer forintot kellett fizetni. A II. kerületben például 102 ezer forint, a XI. kerületben pedig 141 ezer forint volt az átlag az OC szerint. A külső pesti kerületekben ennél mérsékeltebbek az árak, a XVIII. és XX. kerületben 75 ezer, a XVII. kerületben 40 ezer forint volt az átlag.
Az agglomeráció tavalyi csúcstartója Nagykovácsi, átlag 62 ezer forinttal, míg Érden és Törökbálinton átlagosan 40 ezer forintba került egy négyzetméternyi telek. A fővárostól távolabb ennek a töredékéért is telekhez lehet jutni, például Cegléden 8 ezer forint volt egy négyzetméter átlagértéke az OC közvetítésével létrejött tranzakciók alapján.
A megyei jogú városokban jelentős különbségek alakultak ki a telekpiacon: a legdrágább város Debrecen, négyzetméterenkénti 38 ezer forintos átlagárral, míg Győrben vagy Székesfehérváron az átlagérték 9 ezer forint volt.
Az OC szerint a nagy különbség csak részben magyarázható a városok közötti árkülönbséggel, inkább a kínált telkek városon belüli elhelyezkedése és a beépíthetőség mértéke a döntő. A városperemi elhelyezkedés, a kedvezőtlenebb infrastrukturális ellátottság vagy a szabályozás, például az építhető lakásszám korlátozása az árazást is erősen befolyásolja.
A kisebb települések relatíve még mindig olcsók, négyzetméterenként néhány ezer forintért is lehet telket venni.
