A hasmenés, hányás, láz és gyengeség nemcsak kellemetlen, de bizonyos esetekben veszélyes is lehet.
De pontosan mi történik ilyenkor a szervezetben? Milyen ételek jelentenek nagyobb rizikót? És hogyan lehet tudatosan elkerülni a nyári ételmérgezés-felütést? Nézzük meg tudományos alapokon:
Az ételmérgezések többsége bakteriális eredetű, de okozhatják vírusok, paraziták vagy akár a romlott ételben felszaporodott toxinok is. A leggyakoribb tettesek között ott találjuk a Salmonella, az Escherichia coli, a Listeria monocytogenes és a Staphylococcus aureus baktériumokat. Ezek a kórokozók az ételek helytelen tárolása, előkészítése vagy szállítása során kerülnek az ételbe, és meleg környezetben szédületes gyorsasággal képesek elszaporodni. A Salmonella például már 20°C felett aktívabbá válik, de 37°C-on – tehát testhőmérsékleten – szó szerint "kiteljesedik". Épp ezért különösen veszélyesek a napon hagyott ételek, főként azok, amelyek fehérjében gazdagok: tojásos majonézes saláták, tejtermékek, húsos fogások vagy a tojással készített desszertek, mint például a házi tiramisu vagy a fagylalt.
A fagylalt különösen érdekes példa, mert hűtve árulják, mégis gyakran vezet ételmérgezéshez. Ennek oka nem maga a fagylalt hőmérséklete, hanem az, hogy előállítása során gyakran használnak nyers tojást, és ha az nincs megfelelően pasztőrözve, a Salmonella bekerülhet a krémes állagú nyalánkságba. Egy elolvadó, majd újrafagyasztott fagylalt ráadásul tökéletes melegágya lehet a baktériumoknak. Ráadásul ha nem megfelelően tisztított gépből adagolják, a kontamináció még nagyobb eséllyel bekövetkezik. Ugyanez igaz a svédasztalos rendezvényekre is: a nyílt tálcákban, fedetlenül tálalt, langyosra melegedett ételek ideális környezetet biztosítanak a baktériumok szaporodásának. Egy május végi esküvő vagy szabadtéri céges buli után jelentkező tömeges gyomorrontás szinte mindig ilyen forrásból ered.
A tünetek általában 4–72 órán belül jelentkeznek, és enyhe rosszulléttől kezdve (hányinger, puffadás) egészen súlyos, kiszáradással fenyegető állapotig terjedhetnek. A szervezet ilyenkor védekező mechanizmust indít be: a gyomor kiüríti magát, a bél gyorsítani próbálja az áthaladást, hogy mielőbb megszabaduljon a kórokozótól – innen jön a hányás és a hasmenés. Ha szerencsénk van, a tünetek 1-2 nap alatt enyhülnek, de gyenge immunrendszerű személyeknél (gyerekek, idősek, várandósok) ez komoly következményekkel is járhat, akár kórházi kezelésre is szükség lehet.
A legfontosabb kérdés persze az: hogyan kerülhetjük el mindezt? A válasz szerencsére nem bonyolult, csak egy kis tudatosságot igényel. Ne hagyjunk hűtést igénylő ételeket a napon 1–2 óránál tovább (30°C felett ez az idő 1 órára csökken), és mindig fedjük le azokat. Ha piknikezni megyünk, használjunk hűtőtáskát vagy jégakkut, és kerüljük azokat az ételeket, amelyek nyers tojást, tejterméket vagy húst tartalmaznak. Ha étteremben eszünk, különösen fagylaltot, kérdezzünk rá az összetevőkre, és ha a hűtőtér higiéniája kétséges, inkább mondjunk nemet. A kézmosás minden étkezés előtt nemcsak a gyerekeknek fontos – a norovírusok például egyszerű kézfogással is terjedhetnek, és robbanásszerűen okoznak hasmenéses járványokat.
Végső soron a nyár az élményekről és az ízekről szól, de ezek élvezetéhez elengedhetetlen az élelmiszerbiztonság. Az ételmérgezés nem válogat, nem kímél, és nem vár. Ha viszont tudjuk, hogyan előzzük meg, akkor nyugodt gyomorral élvezhetjük a napsütést, nem pedig az árnyékban, mentőre várva.
