Gerstmár Renáta
A felkészülés végéhez értünk, s már nagyon várjuk a bajnoki rajtot. Ahogy az előző írásomban is jeleztem, szerettünk volna visszavágni a Fradi ellen, ez azonban nem sikerült teljes mértékben, hiszen kétgólos vereséget szenvedtünk a fővárosiak ellen. Voltak kisebb problémáink, véleményem szerint azonban jó mérkőzést láthatott a kilátogató közönség.
Felemás produkció Szlovákiában
A hétvégén a szlovákiai Salán szerepeltünk egy négyes tornán. Késve érkeztünk a viadalra, épphogy csak „beestünk” a csarnokba, máris mehettünk öltözni és melegíteni. A cseh Veseli ellen kezdtünk. Az első játékrészben mindannyiunk lábában benne volt még az utazás fáradalma, így a szünet után futhattunk az eredmény után, végül azonban nem sikerült lefaragni a hátrányunkat.
Meccs után ebédeltünk, majd egy nagyon kellemes helyen elfoglaltuk a szállásunkat, ahol minden körülmény ideális volt számunkra. Ekkor kaptunk másfél óra pihenőt, amit mindenki alvással, illetve regenerálódással töltött. Az ébresztőt követően egy sétával próbáltuk frissíteni magunkat, majd máris indultunk a második mérkőzésre a házigazda Sala ellen.
Ezen a találkozón összeállt a védekezésünk, s bár a „hazai” bírók több ítélettel is sújtották a csapatunkat, végig uralni tudtuk a mérkőzést, s végül nyertünk is. A lefújást követően visszatértünk a szállásra, ahol a vacsora után beszélgetéssel zártuk a napot, s korán nyugovóra tértünk.
Másnap délelőtt a Győr II csapatával játszottunk, s ismét diadalmaskodtunk. Délután a Sala és a Veseli küzdött. Szlovák siker esetén tornagyőztesek is lehettünk volna, ez azonban sajnos nem történt meg, így másodikként térhettünk haza. Örömteli, hogy a gárdánkban volt egy különdíjas Koroknai Viktória személyében, aki a torna gólkirálya lett.
A felkészülés legjobb meccse a KEK-győztes ellen
A vasárnap délután és a hétfő délelőtt pihenéssel telt, s a hét elején elsősorban a feltöltődésre helyeztük a hangsúlyt, s „hangoltunk” a KEK-győztes Podgorica ellen. Mindenki nagy elánnal készült a találkozóra, hiszen maximálisan szerettük volna kiszolgálni a kilátogató közönséget, s nem kívántunk alárendelt szerepet betölteni az ellenféllel szemben.
Utólag azt mondhatom, hogy valamennyi felkészülési meccsünk közül a Buducnost ellen játszottunk a legjobban. Minden lépésünk kijött a játék mind a négy elemében. Eksztázisban játszottunk, s meg akartuk mutatni, hogy hol tartunk a felkészülésben. Nagyon jó meccset játszottunk, amelyet uralni tudtunk, s a végén is mi örülhettünk. Nagy volt a boldogság a lefújást követően. Kijelenthetem, hogy a diadallal plusz erőt, s új impulzust kaptunk, amelyre alapozva építkezhetünk tovább. A mércét felállítottunk, s ebben az irányba kell haladnunk.
Ma délelőtt kondicionálás és futás volt a program, majd a délutáni tréningen már a holnapi, Siófok elleni meccsre hangoltunk. Szeretnénk a somogyiak ellen a szerdaihoz hasonló produkciót nyújtani. A hétvégén kipihenhetjük az alapozás fáradalmait, a jövő héttől kezdve pedig már a bajnoki rajtra fókuszálunk.
„Rutinos csapatnak rutinos kapitányra van szüksége”
A héten Koroknai Viktória személyében új csapatkapitányt választott az alakulat, jómagam pedig a helyettese lettem. Szeretném leszögezni, hogy semmiféle probléma, illetve konfliktus nincs a dolog hátterében. A csapat szerkezete kissé megváltozott a tavalyihoz képest, több rutinos, „idősebb” játékos érkezett a klubhoz. Viktória személyében egy tapasztalt játékost választottunk a csapatkapitányi posztra, ami szerintem teljesen érthető. Egy rutinos csapatnak rutinos kapitányra van szüksége. A helyettesi munkám értelmében egymással karöltve mindent meg fogunk beszélni, egy hajóban evezve összefogjuk a társaságot és megyünk előre.
Gerstmár Renáta
