A konklávé szó maga latin eredetű, jelentése: „zárral együtt.” Ez nem puszta szimbolika. A választásra jogosult bíborosokat valóban fizikailag is elzárják a külvilágtól. A helyszín a Sixtus-kápolna, ahol Michelangelo híres freskói alatt zajlik a szavazás. A kápolnát lezárják, az ajtók záródnak, a mobiltelefonokat és minden elektronikus eszközt elkobozzák. A Vatikán jelzavaró technológiát is használ, hogy semmilyen adat ne szivároghasson ki. A bíborosokat kiszolgáló személyzet – például az orvosok, a szakácsok vagy a takarítók – is esküt tesz arra, hogy amit látnak vagy hallanak, soha nem hozzák nyilvánosságra.
A választásban jelenleg 133 bíboros vehet részt, akik közül 108-at még Ferenc pápa nevezett ki. A szabályok szerint csak az vehet részt a választásban, aki még nem töltötte be a 80. életévét. A választók a világ minden tájáról érkeztek. A testület összetétele tükrözi a globális egyház képét: Afrikából, Ázsiából, Latin-Amerikából és természetesen Európából is érkeztek főpapok. Az eddigi legnemzetközibb konklávéról beszélünk, ahol 17 különböző szerzetesrend képviselői is jelen vannak, köztük ferencesek, szaléziak, jezsuiták és domonkosok.
A bíborosok naponta kétszer ülnek össze szavazni. Reggel és délután is két-két szavazási kört tartanak, így egy nap akár négy voksolásra is sor kerülhet. A pápa megválasztásához kétharmados többség kell. Ez ebben az esetben legalább 89 azonos szavazatot jelent. A voksolás titkos. Minden bíboros kézzel tölti ki a szavazólapot, majd az oltárhoz lép, esküt tesz, és bedobja azt az urnába. A szavazatok összesítése után az összes papírt elégetik. Ha nem született döntés, akkor vegyszert adnak a tűzhöz, hogy a füst feketén szálljon fel. Ha sikeres a választás, a papírokat úgy égetik el, hogy a füst fehér legyen.
Ez a füst a világ számára a legfontosabb jelzés. A Szent Péter téren és világszerte milliók figyelik a kápolna kéményét. A fehér füst azt jelzi: új pápa született. Ekkor a fődiakónus kiáll az erkélyre, és elhangzik a híres mondat: „Habemus Papam” – „Van pápánk.” Ezután maga a frissen megválasztott pápa is kilép a tömeg elé, és elmondja első nyilvános beszédét.
A konklávé nem verseny. A bíborosok nem kampányolhatnak. Tilos bárkinek lobbizni, szövetségeket kötni vagy önmagát népszerűsíteni. A választás minden résztvevője lelkiismerete, hite és megérzései alapján szavaz. A folyamat spirituálisan és emberileg is rendkívül megterhelő. A bezártság, a döntés súlya, az imádságos légkör és az idő nyomása együtt egyedülálló pszichés helyzetet teremt.
A jelöltekről hivatalosan semmit nem közölnek. A média és az elemzők azonban rendre felvetnek neveket. A Fülöp-szigeteki Luis Antonio Tagle régóta esélyesnek számít, hiszen Ferenc pápa is több alkalommal bizalommal fordult hozzá. Az olasz Matteo Zuppi nevét gyakran emlegetik szociális érzékenysége és a béke melletti elkötelezettsége miatt. A kanadai Gérald Lacroix is egyre több figyelmet kap. A magyar bíboros, Erdő Péter neve is felmerül, elsősorban kimagasló teológiai tekintélye és tapasztalata miatt.
Az új pápa megválasztása nem zárójel, hanem új fejezet. Az egyház előtt globális kihívások állnak. A szegénység növekedése, az európai vallási közöny, a klímaválság, a világban zajló háborúk és az egyre inkább digitális emberi létformák mind újfajta válaszokat kívánnak. Az egyház új vezetője ezekre a kérdésekre próbál majd választ találni. A konklávé döntése nemcsak belső ügy. Az új pápa hangja a nemzetközi színtéren is hallható lesz.
A Sixtus-kápolna jelenleg csendes. A bíborosok imádkoznak, mérlegelnek, szavaznak. A kémény felett sötét füst gomolyog. De bármelyik pillanatban felszállhat a fehér jelzés. Egy új név kerül a történelemkönyvekbe. Egy új arc jelenik meg az erkélyen. Egy új korszak veszi kezdetét.
