Hét országból – Belgium, Görögország, Lengyelország, Olaszország, Spanyolország, Németország és Svédország – érkeztek vendégek Veszprémbe, akik egytől egyig saját hazájukban valamely olyan szervezetnél dolgoznak, akik hulladékgazdálkodással, azon belül is a szerves hulladék felhasználásával, illetve szerves hulladék kezelésével foglalkoznak. A felsorolás utolsó pontja talán némi magyarázatra szorul, bár annak fényében nem rendkívüli, hogy a komposztálás folyamata mára különálló szakterületté nőtte ki magát, kifejezetten a hatékonyság növelése érdekében.
Ezek a szakemberek most a CORE – Interreg Europe projekt keretében töltöttek el három napot Magyarországon, ebből kettőt Veszprémben.
Első nap egy workshop keretében bemutatták egymásnak a saját, már bevált megoldásaikat, hogy a különböző régiókban, városokban milyen lakossági programokkal, technikai és smart megoldásokkal igyekeznek még nagyobb teret nyerni a szerves hulladékok felhasználásának, azon túl, hogy azok a komposztálóba kerülnek. A második nap már a veszprémi „terepszemléről” szólt, amikor megtekintették az itt életre hívott projekteket.
Ezek sorába tartoznak a Szent Margit Óvoda zöldmegoldásai, a gyerekek környezettudatosságra nevelésétől az óvoda udvarán felállított komposztálókig, a veszprémi kertközösségek magaságyásai, valamint a Pannon Egyetem Hulladékgazdálkodási Kompetenciaközpontjának tudományos műhelymunkái.
Baráth Gabriella, a CORE programot itthon koordináló Közép-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség részéről portálunknak úgy fogalmazott, hogy a külföldi kollégáknak „tátva maradt a szája” amikor megismerték az óvoda megoldásait. Az, hogy Veszprémben már egészen az óvodás kortól figyelmet szentelnek a kisgyermekek környezettudatos nevelésére, európai szinten is úttörőnek számít, további pozitív hozadéka azon felül, hogy beépül a jövő generációjának gondolkodásmódjába az ilyen mentalítás, hogy sok esetben a kisgyermekek edukálják a szüleiket, hogy hogyan lehet egyszerűen, otthoni körülmények között is kezelni a kerti zöld-, vagy a konyhai szerves hulladékot.
Magyarországon egyébként a konyhai szerves hulladékok ötven százaléka még mindig a kommunális hulladék közé kerül, ezzel hazánk a hátsó mezőnyben van a többi országhoz képest még mindig, mondta Baráth Gabriella, aki hozzátette, hogy az ilyen hulladékok kiválóan alkalmasak biogáz előállítására – a MOHU-nak van is olyan programja, ami összegyűjti a konyhai szerves hulladékot – a kerti és konyhai zöldhulladékból pedig komposztot lehetne készíteni, ahol erre rendelkezésre áll a megfelelő komposztáló.
Baráth Gabriella hozzátette még, hogy rendkívül fontos a tudatformálás ezen a területen, hogy az emberek ne csak egy átlagos hulladékgyűjtőt lássanak a komposztálókban, ahová bármilyen szemetet ki lehet dobni. Ez egyébként nem magyar sajátosság, a csoportból több európai ország képviselője is elmondta, hogy náluk is sok munka van még a tudatformálás területén.
