Az online ügyintézés ugyan nem mindig ingyenes, de mindenképpen kényelmes, és a megspórolt energiáért és időért, úgy tűnik, bizonyos esetekben fizetni is hajlandóak vagyunk - közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága hétfőn az MTI-vel.
A közlemény szerint a világméretű covid-járvány idején szoktunk át a boltba járásról az internetes vásárlásra, és a kutatások azt igazolják, hogy a járványügyi korlátozások néhány éve alatt kényszerből kipróbált vásárlási forma bevált szokássá szilárdult.
Illusztráció: Andrea Piacquadio / pexels
Talán az online rendelésekből kiforrott tapasztalat, hogy a távoli ügyintézés jól működhet, vezetett oda, hogy bátorságot merítettünk az egyéb ügyeink online intézéséhez is: megfigyelhető ugyanis, hogy 2022 óta az online intézett ügyek aránya folyamatosan nő.
Példaként említették, hogy három évvel ezelőtt az internethasználóknak még csak a negyede vette meg online a menetjegyét és foglalta le a szállását az interneten keresztül, tavaly ezekben a kategóriákban online intézkedők aránya már elérte a 37 százalékot. Ez azért is érdekes, mert még az internethasználók körében sem éri el az 50 százalékot azok aránya, akik üdülni járnak, ehhez képest az online szállásfoglalók körében mért 38 százalékos arány arra utal, hogy akik viszont elutaznak, többnyire online foglalnak.
Az internetes szolgáltatások egy részének igénybevétele ingyenes - ilyen csomagok nyomon követése vagy az időpontfoglalás -, olykor viszont komoly pénzmozgással is járhat egyes ügyek online intézése. A szállást vagy üdülést online foglalók például a tavalyi évben éves szinten mintegy 150 ezer forintot fizettek ki. Kiemelkedően sokat költöttünk 2024-ben éves szinten mentjegyekre (átlagosan fejenként 46 ezer forintot), valamint kulturális szolgáltatásokra és sportrendezvényekre vásárolt belépőjegyekre (36 ezer forint) - áll a közleményben.
