Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2026. március 17. Gertrúd
Veszprém
9°C
2026. március 17. Gertrúd
Veszprém
9°C

Rendhagyó tárlatvezetés egy olyan művész kiállításán, aki még a Balaton által partra mosott tárgyakból is alkotást készített

2025. június 21. 21:55
Rendhagyó tárlatvezetéssel búcsúzott a Kabóca Bábszínház Györgydeák György kiállításától, aminek az utóbbi időben otthonául szolgált, mintegy érdekes kulturális koktélt keverve a bábszínművészet és a képzőművészet között. A 2008-ban elhunyt művész alkotásai és grafikáiról Porga Gyula, Veszprém polgármestere beszélt, pontosabban művészettörténeti elemzés helyett sokkal inkább a személyes kapcsolatáról Györgydeák Györggyel, történeteken keresztül.

Veszprémben kulturális értéknek tekintenek mindent, ami itt született, vagy egyértelműen kötődik Veszprémhez. Györgydeák György ez utóbbihoz tartozott, hiszen a művész Balatonkenesén élt és alkotott, viszont számos művének Veszprém és kifejezetten a város épületei voltak az inspirálói.

„Egy különleges világban élt vízparti házában” – mondta róla Porga Gyula péntek este a Kabóca Bábszínházban, ahová a városvezető ezúttal, mint tárlatvezető érkezett. Habár ő maga nem híve annak, ha egy politikus különösebb háttértudás nélkül műelemzésekbe bocsátkozik, most azért vállalta ezt a felkérést, mert Györgydeák Györggyel hosszú időre visszamenő jó kapcsolata volt még polgármestersége előttről, az iránta érzett tisztelet miatt pedig szerette volna a közös történeteiken keresztül megismertetni a közönséggel az alkotót, mondta a tárlatvezetés elején.

A partmenti ház pedig fontos része ezeknek a történeteknek, ahol Györgydeák olyan alapanyagokból is dolgozott, amiket a víz mosott ki a házának kertjébe, ezekből is többet bemutattak a Kabócában.

A kilencvenes évek közepén külföldön is letette a névjegyét Györgydeák. 1996-ban, amikor Gladsaxe, a dán kisváros, Veszprém testvérvárosa volt Európa Kulturális Fővárosa, több helyi művész mellett Györgydeák György is meghívást kapott Dániába, ahol egy óvoda kerítésének egyedi festésével tette le a névjegyét.

Porga Gyula elmesélte, hogy amikor 2023-ban Veszprém viselte ezt a címet és meglátogatta a várost Gladsaxe mostani polgármestere, ő hozott fotókat az óvodáról, ahol a mai napig megvannak Györgydeák alkotásai.

A művész Balatonkenesén is aktív volt, többek közt egyedi cégéreket készített helyi vállalkozásoknak, de Veszprémben mégis az egyik legismertebb sorozata az, ahol ismert épületeket rajzolt meg a rá jellemző játékos, olykor görbe vonalakkal. Ezekből többet is bemutattak a Kabóca kiállításán.

Porga Gyula Györgydeák György jellemének bemutatása során Ladányi István, irodalmár egyik mondatát idézte, miszerint vannak olyan emberek, akikkel jokat lehet beszélgetni, de olyanok is, akikkel jól lehet hallgatni.

A rendhagyó péntek este azonban nem ért véget a tárlatvezetéssel a Kabócában. A nyári napforduló ellenére már lement a Nap, amikor elkezdődött a Kossuth-díjas Ladányi Andrea táncművész az „Underground Princessa – Földalatti hercegnő” című előadása a bábszínház Deák utcai épülete előtt.

A művésznő különleges előadásában, mintha a testén kívül elevenítette volna meg a természet rezdüléseit, mindezt olyan színpadi megoldásokkal, ahol néha egy kristályfüggöny mögé bújva rejtőzött el, csupán a megcsillanó kontúrjait a nézők elé tárva, máskor pedig tisztán a színpad közepén táncolt művészi eleganciával.

Hajas Bálint
Szalai Csaba
további cikkek
Az Egyik csata a másik után az Oscar nagy nyertese kultúra Az Egyik csata a másik után az Oscar nagy nyertese Átadták az Amerikai Filmakadémia díjait Los Angelesben, magyar idő szerint hétfő hajnalban. Paul Thomas Anderson filmje, az Egyik csata a másik után tarolt: hat szobrocskát nyert. tegnap 8:34 Pataky Attila, Nemcsák Károly és Rúzsa Magdi is Kossuth-díjas lett nemzeti ünnep Pataky Attila, Nemcsák Károly és Rúzsa Magdi is Kossuth-díjas lett Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából kitüntetéseket adományozott. 2026. március 14. 14:24 Sajnos még sokak fejében él a „Minek ment oda?” gondolkodásmód kultúra Sajnos még sokak fejében él a „Minek ment oda?” gondolkodásmód Komáromi Sándor, a Pannon Egyetem mesteroktatója, mentálhigiénés szakember, drámatanár, színháztudományi szakember; most könyvírói minőségében kérdeztük. Április 13-án jelenik meg Bántalmazó kultúra című műve, amelyben elnyomó rendszerekről, bántalmazó mechanizmusokról beszél. Sándor felteszi a kérdést, vajon hogyan vált természetessé az, ami valójában pusztít? Miért öröklődik tovább egy társadalomban a félelem, a megszégyenítés, a hallgatás anélkül, hogy kimondanánk: ez így nincs rendben. Többek között arról kérdeztük, pontosan milyen oldalról közelítette a témát, milyen tapasztalatokból indult ki, és milyen megoldási javaslatokat sorakoztat fel. tegnap 22:08

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.