A legtöbb váltás a gazdasági életben történt, az összes személycsere majdnem kétharmada e területre koncentrálódott. Emellett kéttucatnyi embert váltottak le a honvédség, a rendőrség, a katasztrófavédelem és a mentők területén dolgozó vezetők közül; és a közvetlenül a kormány munkájával összefüggő hivatalok élén is közel húsz váltás történt.
A személycserék már a május 29-én, szombaton megalakult kormány első hivatalos munkanapján, május 31-én, hétfőn megkezdődtek, ekkor tették közzé az első leváltást: új felelős szerkesztőt nevezett ki Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a Magyar Közlöny és a Határozatok Tára élére. A személycserék már másnap, június 1-jén folytatódtak: a honvédelmi miniszter több honvédségi vezetőt felmentett, és ezt a sort pár nap múlva újabb, a honvédséget érintő felmentések követték.
A honvédelmi tárca mellett a Belügyminisztérium állományába tartozó vezetőket is lecseréltek: többek között távozott az országos rendőrfőkapitány, és váltottak az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság élén is.
A legtöbb személycserére a gazdasági élet területén került sor, itt a leváltások érintették a Magyar Fejlesztési Bank első emberét, a pénzintézet alá tartozó legalább négytucat cég vezetőségét; leváltották a Magyar Posta, a Szerencsejáték Zrt., a MÁV, az APEH, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (Mehib), valamint a VÁTI vezetőit is. Ugyancsak új emberek kerültek a vagyonkezelő élére és több, az agráriummal foglalkozó hivatal vezetői posztjára.
Több, politikailag fontos intézmény vezetőjét is lecserélték, így például váltottak a KSH, a Magyar Energia Hivatal (MEH), a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI), a Magyar Államkincstár és a fogyasztóvédelmi hatóság élén.
