Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Új lehetőséget kínál a megunt háziállatoknak egy dán állatkert: lehetnek a ragadozóik vacsorái

2025. augusztus 6. 11:08 // Forrás: Euronews
A dániai Aalborg Állatkert nem mindennapi felhívása futótűzként terjedt a közösségi médiában, nem kevés felháborodást kiváltva. A létesítmény arra kérte a lakosságot, hogy ajánljanak fel olyan kisállatokat vagy lovakat, amelyekre már nincs szükségük, hogy azokat az állatkert ragadozóinak adják táplálékként.

A kezdeményezés bár nem újkeletű, most mégis komoly vitát váltott ki. A felhívás szerint az adományozók egészséges, de nem kívánt állatokat, például nyulakat, csirkéket, tengerimalacokat, sőt, akár lovakat ajánlhatnak fel. Az állatokat a szakértő személyzet kíméletesen elaltatja, majd az állatkert húsevő lakói – köztük az európai hiúz – természetes táplálékként kapják meg őket, írta meg az Euronews.

Az állatkert szerint ez a módszer nemcsak a vadonbeli táplálkozási szokások megőrzését szolgálja, de segíti a ragadozók természetes viselkedésének fenntartását is. „Így semmi sem vész kárba” – fogalmazott közleményükben az intézmény. Kiemelték, hogy különösen fontos számukra, hogy a hiúzok olyan zsákmányt kapjanak, amely hasonlít a természetes környezetükben előforduló prédára.

A leendő adományozók egy linken keresztül tájékozódhatnak a részletekről, például arról, hogy egyszerre legfeljebb négy kisállat adható le, illetve, hogy a lovak esetében útlevél is szükséges. A felajánlások adókedvezménnyel is járhatnak az állat súlya alapján számított érték szerint.

európai hiúzeurópai hiúz

A felhívás azonban nem aratott osztatlan sikert: sokan etikátlannak tartják, hogy egészséges házi kedvencek végzik végül a ragadozók táplálékaként. Mások viszont védelmükbe vették az állatkertet, hangsúlyozva, hogy a természetes táplálás a ragadozók jóllétének kulcsa.

Az állatkert vezető zoológusa, Anette Sofie Warncke Nutzhorn úgy nyilatkozott: „Ez számunkra teljesen természetes gyakorlat, mindig is így tettünk.” Mint mondta, ritka, hogy valaki kutyát vagy macskát ajánlana fel, de a lovakat sokszor olyan gazdák hozzák, akik nem tudnak már gondoskodni róluk, legyen szó idős, sérült vagy egyszerűen feleslegessé vált állatokról.

„Inkább hasznosuljon az állat teste, minthogy a földbe kerüljön, ahol a hús teljesen kárba vész” – mondta egy hozzászóló.

Ez nem az első eset, hogy dán állatkert hasonló döntései vihart kavarnak: 2014-ben a koppenhágai állatkertben egy egészséges, két éves zsiráfot, Mariust altatták el és boncoltak fel nyilvánosan, hogy elkerüljék a beltenyésztést, a testét végül a nagymacskáknak adták táplálékként.

Nyitókép: aalborgzoo.dk

vehir.hu
további cikkek
A lelet önmagában még nem történet – Felber Zsombor régész a föld alatt rejtőző múltról kultúra A lelet önmagában még nem történet – Felber Zsombor régész a föld alatt rejtőző múltról Mitől lesz egy régészeti lelet valódi történeti forrás? Miért lehet fontos egy törött cserépdarab, és miért veszítjük el az információ egy részét, ha egy tárgyat dokumentáció nélkül emelnek ki a földből? Többek között ezekről beszélt Felber Zsombor, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum régésze a We Are Smart! beszélgetéssorozat negyedik alkalmán. tegnap 12:51 Elesni és újra fölállni – hitről és a valódi szabadságról a bakonybéli bencésekkel kultúra Elesni és újra fölállni – hitről és a valódi szabadságról a bakonybéli bencésekkel Mit jelent ma szerzetesnek lenni? Lemondást vagy inkább szabadságot? Van-e valódi üzenete a nagyböjtnek a rohanó hétköznapokban? És hogyan szólhat a kereszténység azokhoz, akik már örökölt szimbólumként látják a kereszteket és templomokat, de kevésbé ismerik a mögöttük álló hagyományt? tegnap 12:51 'A város nem ház, hanem ember' – Alföldi György Veszprém belvárosáról és a város jövőjéről kultúra 'A város nem ház, hanem ember' – Alföldi György Veszprém belvárosáról és a város jövőjéről Veszprém jó helyzetben van, de a város jövőjét nem elsősorban új épületekben és látványberuházásokban kell keresni. Dr. Alföldi György építész, urbanista szerint fontosabb kérdés, hogyan használja a város azt, amije már megvan, hogyan vonja be a veszprémieket a döntésekbe, és képes-e olyan belvárost kialakítani, ahol az emberek nemcsak áthaladnak, hanem szívesen maradnak is. A Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke a Pro Bono Veszprémért Egyesület rendezvényén beszélt Veszprém adottságairól, modern építészeti örökségéről, a belvárosi kereskedelemről, a lakhatásról és a városfejlesztés új lehetőségeiről. tegnap 12:51

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.