Az ilyen épületeket könnyű felismerni az olyan organikus vonalakról, amelyek az élő természet hullámzó ritmusát idézik. Az építészeti elemek, a homlokzatoktól kezdve a lépcsőházakig szinte minden részletükben valamilyen díszítést hordoznak magukon. A növényi indákra emlékeztető kovácsoltvas erkélyek, a virágmotívumokkal gazdagon borított csempék és az üvegmozaikok vibráló színvilága mind-mind az Art Nouveau egyedi varázsát hirdetik.
A stílus ikonikus képviselői, mint Antoni Gaudí Barcelonában, vagy Otto Wagner Bécsben, nemcsak épületeket, hanem valódi műalkotásokat hoztak létre. Gaudí munkái, mint amilyen a Casa Batlló, szinte életre kelnek a természet ihlette szín- és formaviláguknak köszönhetően. Bécsben a Wagner a Majolikahaus-ban pedig a modern funkcionalitást ötvözte az Art Nouveau kimeríthetetlen kreativitásával.
Ez a stílusirányzat azonban nem csak Európát hódította meg. Az amerikai Louis Sullivan építész munkái az organikus díszítések és az új építészeti technológiák találkozását mutatják. Japánban pedig a nyugati és a keleti művészeti hatások egyedülálló fúziója bontakozott ki e stílus keretében.
Bár az Art Nouveau hatása az első világháború után csillapodott, máig az építészet örök ihletforrása marad. A szecessziós épületekben gyönyörködve egy olyan korszakba léphetünk vissza, ahol az újító gondolatok még a természet és a művészet harmóniában öltöttek testet.
Tudta?
A Herendi Porcelánmanufaktúrában készült alkotásokat ugyanúgy inspirálja Art Nouveau, ahogy erre a különleges építészeti stílusirányzatra is hatással vannak a porcelánfestők által megalkotott természeti formák.
