Elindulhat a Balaton északi partján a regionális hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése. A terv a finisbe érkezett, megérkezett Királyszentistvánra a jogerős építési engedély. Most viszont a rekultiváció a legfontosabb. 28 ilyen lerakó területmegóvása történhet meg a közeljövőben. Az Észak-Balatoni Hulladékgazdálkodási Társulás 4,4 milliárd forintra nyújtott be pályázatot az illetékes minisztérium Fejlesztési Igazgatóságára.
Az érintett 158 település területén összesen 104
hulladéklerakó van, melyek nincsenek megfelelően elszigetelve a talajvíztől,
ezért környezetszennyezőek. Elzárásuk, illetve a területek visszaillesztése a
természetbe több lépcsőben történhet meg, - mondta Czaun János, a társulás
elnöke. Első körbe azok a hulladéklerakók fértek be a pályázatba, melyek
tulajdonosi jogviszonya rendezett, és már nem működnek. A nagyvárosok közül
Balatonalmádi, Balatonfüred, Devecser, Pápa és Zirc érintett került be az első
fordulóba. Kimarad például Ajka és Veszprém is, hiszen ezek a hulladéklerakók
máig működnek. Egy következő fordulóba viszont azokat is bevonják majd, akik most kimaradtak. A pályázathoz 100 millió forint önész szükséges, a társulás
elnöksége úgy döntött, hogy ezt az összeget ők állják, és nem terhelik a 28
önkormányzat kasszáját. 395 000 négyzetméternyi területen most 3 millió
köbméter hulladék magasodik. A viszonyítás kedvéért Czaun János egy példával is
élt: Veszprémnek az évi hulladékmennyisége 30.000 köbméter, az összes hulladék
tehát melynek sorsa ezen a pályázaton múlik, városunkban 100 év alatt
halmozódna fel.
Az ütemezési terv szerint, szeptember 30-ig elbírálják a
pályázatot, akkor pedig 2009 januárjában kiírhatják a közbeszerzési pályázatot,
2010 június elsejéig beadják a második pályázatot, októberben pedig
megkezdhetik a kivitelezést.
A rekultivációt követően 30 évig monitoringozni kell a
területeket, ezt követően lehet majd a hasznosításukról gondolkozni. Ezeket a hulladéklerakókat többségben
bányagödrökben alakították ki, ezeknek a feltöltése komoly munkát kívánna, nem
kis költséggel, így a területek hasznosítására kevés mód lesz majd. Most az a
fontos, hogy a környezetszennyezést megszüntessük, eltűnjenek a szeméthegyek és
a területeket visszaillesszék a természetbe, mondta Tasnádi Tibor
projektvezető.
A legmodernebb technológiával épülő királyszentistváni hulladéklerakó
elől már minden akadály elgördült. A zöld szervezetek, azok is, akik eddig
tiltakoztak, mára megértették, ha nem a királyszentistváni projektet, akkor a
jelenlegi lerakókat támogatják, melyek környezetszennyező hatása már
bizonyítást nyert. Az Észak-Balatoni Hulladékgazdálkodási Társulás a
közelmúltban felállított egy civil kontrol munkacsoportot is, ezen belül
működnek majd együtt a civil, zöld szervezetek, illetve az érintett települések
önkormányzatai a projekt érdekében.
