A város kulturális életében meghatározó szerepet betöltő Lipták Gábor és felesége, Pulcsika teremtette meg a helybéli és a környéken élő alkotók számára annak a lehetőségét, hogy a kor legkiválóbb irodalmáraival (Déry Tibor, Keresztury Dezső, Illyés Gyula és még nagyon sokan mások) találkozhassanak. Halálukkal hosszú időre elnémult a ház, noha Lipták végrendeletében a házat a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjára hagyta. Az örökösök képviseletében Lipták András vette kézbe a ház sorsát, s talált Rácz Péter költőre, akivel – hűen az örökhagyó akaratához – a magyar kultúrát szolgáló intézmény alapjait megteremtette (a munkában tevékeny részt vállalt Kellei György újságíró is).
Rácz Péter elmondta, hogy nagyon jókor született meg a ház gondolata, hiszen a magyar szellemi termékeket olyan rangos fórumon tudták bemutatni többek közt, mint a frankfurti könyvvásár. Persze kellettek a megvalósításhoz a támogatók is. A svájci, holland mecénások mellett megjelentek a hazaiak is: az otthont adó város önkormányzata, a megye, s természetesen az aktuális kulturális tárca is. Mellettük számos magánember is s pénztárcájához nyúlt.
A fordítóház csakhamar népszerű lett, ami nemcsak a szellemiségének, de a táj vonzerejének, no meg talán a balatoni boroknak is köszönhető. Sokan csatlakoztak a magyar irodalom külföldi terjesztésének missziós tevékenységéhez. A városba érkező alkotók a klasszikusokon (Jókai, Móricz stb.) kívül szívesen fordították (s fordítják ma is) a kortárs irodalmat.
A fennállás tíz éve alatt kétszáznál is több művet ültettek át idegen nyelvre. Ezek jelentős része megtalálható, olvasható a ház értékes gyűjteményében.
A Lipták-ház (a helybeliek még mindig inkább így említik) egyébként nem zárt intézmény: adott napokon diákok látogatják, szemináriumokat tartanak, s 40 kortárs képzőművész festménye függ a falakon. A ház vendégeivel pedig megvan a találkozás, s az eszmecsere lehetősége is. Ezt a nyitottságot a jövőben is szereznék megőrizni – mondta Rácz Péter.
Az ünnepségen megjelent az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára, dr. Schneider Márta is, aki bejelentette, hogy a tavalyit meghaladó összeggel, ötmillió forinttal támogatja a tárca a Magyar Fordítóházat. Az államtitkár nagyra értékelte azt a szellemi munkát, amit a Balatonfüredre érkező fordítók végeznek, s ezzel egy kis nyelv, nép jobb megismertetését szolgálják világszerte.
A Veszprém Megyei Közgyűlés alelnöke, Talabér Márta arról szólt, hogy a megye a szűkös költségvetése ellenére is félmillió forinttal járul hozzá a fenntartáshoz.
A város polgármestere, dr. Bóka István szerint Balatonfüred életében központi helyet foglal el a kultúra, s ennek elemeként a Lipták-ház is. A kultúrára fordított összeg nem pénzkiadás, hanem befektetés – hangsúlyozta a polgármester, majd hozzátette: fontos, hogy szellemi produktumainkkal meg tudjunk jelenni a világban.
Az ünnepség végén Lipták András ajándékként átadta a háznak azt a posztumusz kitüntetést, melyet Lipták Gábornak tavaly ítélt oda a város képviselő-testülete.
A Vehír érdeklődésére Rácz Péter elmondta, hogy a ház egyszerre hat alkotónak tud helyet biztosítani. Éves költségvetésük 15 millió forint, melyhez Balatonfüred önkormányzata kétmillióval járul hozzá.
A fordítóházban a délután folyamán a magyar irodalom fordítási nehézségeiről hét ország műfordítói tartottak véleménycserét.
