A 150 évvel ezelőtt született Klebelsberg Kuno (1875–1932) a két világháború közötti Magyarország egyik legjelentősebb kultúrpolitikusaként vált ismertté. Pályáját jogászként kezdte, majd a politikai életbe is hamar bekapcsolódott: a dualizmus korának utolsó éveiben már a belügyminisztériumban dolgozott, később pedig a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium élére nevezték ki. A trianoni békeszerződés sokkja után különösen fontosnak tartotta, hogy az ország kulturális és szellemi téren is megerősödjön, és így ellensúlyozni tudja a területi veszteségek következményeit.
Miniszteri működése alatt (1922–1931) átfogó iskolafejlesztési programot indított el. Célja volt, hogy minden magyar gyermek számára biztosítsa az alapfokú oktatást, ezért hatalmas energiát fektetett a vidéki elemi iskolák és tanítólakások hálózatának kiépítésébe. Ezzel nemcsak a tanulás lehetőségét teremtette meg a legszegényebb falvakban is, hanem a tanítók társadalmi megbecsülését is erősítette. Klebelsberg hitte, hogy a nemzet jövőjét a jól képzett, művelt fiatalok biztosítják, ezért oktatáspolitikájának központi eleme az iskolaépítő program lett.
Nemcsak az alapfokú oktatás fejlesztése állt a figyelme középpontjában, hanem a felsőoktatás és a tudomány támogatása is. Ő alapította a szegedi egyetemet, miután a kolozsvári intézményt a trianoni határokon belülre kényszerült áttelepíteni. Ugyancsak neki köszönhető a debreceni egyetem megerősítése, valamint a külföldi magyar intézetek, például a bécsi és berlini Collegium Hungaricum létrehozása, amelyek a magyar tudomány és kultúra nemzetközi kapcsolatainak kiszélesítését szolgálták.
A művészetek pártfogására is nagy hangsúlyt fektetett: jelentős szerepe volt a Magyar Nemzeti Múzeum és a Szépművészeti Múzeum gyűjteményeinek gyarapításában. Klebelsberg abban hitt, hogy Magyarország az elveszített területek és gazdasági hátrányok ellenére szellemi téren megerősödve képes lesz megőrizni nemzeti identitását és befolyását. Az általa létrehozott intézmények és fejlesztések a mai napig a magyar oktatás és kultúra meghatározó részei.
A kerítéskiállítást – amelyet a Magyar Művészeti Akadémia szervezésében állítottak össze – csütörtökön nyitották meg a Színházkert Megyeház téri oldalán. Oberfrank Pál, az MMA regionális csoportjának vezetője – és egyben a Petőfi színház igazgatója – arra hívta fel a közönség figyelmét, hogy Klebelsberg jubileumi évében a színház is megeleveníti az egykori miniszter alakját a Latinovits-Bujtor Játékszínben látható, Árnyéksors című színműben.
A miniszter munkásságát Szollár Péter, a Klebelsberg-kastély igazgatója méltatta, aki igazi államférfinek, a mai kor politikusai számára követendő példának nevezte Klebelsberget. A rövid megnyitó ünnepségen felszólalt Ovádi Péter parlamenti képviselő is, aki rámutatott: nagy elődeink örökségének továbbörökítése mindannyiunk felelőssége.
A kiállítás november végéig látható.
